Kbt. 4. számú melléklete szerinti szolgáltatásokra vonatkozó szabályok 2009. április 1-je után

Kérdés: A törvény korábbi szabályozása szerint a közbeszerzési törvény 4. számú melléklete szerinti szolgáltatások nemzeti értékhatár alatt az egyszerű közbeszerzés kivételi körébe tartoztak, és 2006. január 15. után már a központi költségvetési szervek tekintetében is alkalmazhatóvá vált e rendelkezés. A fenti kivételi esetkör 2009. április 1-je után hogyan néz ki? Például oktatási-szakképzési szolgáltatás megrendelése esetén – 8 millió forint felett – valamennyi olyan esetben is hirdetményt kell közzétennem, amelyet azt megelőzően nem volt kötelező, mert kivételi körbe tartozott?
Részlet a válaszából: […] 2009. április 1-jétől megváltoztak a 4. számú mellékletszerinti szolgáltatásokra vonatkozó szabályok.A Kbt. 21. §-a szerint ezekre a szolgáltatásokra az egyszerűeljárást, azaz a Kbt. harmadik részét kell alkalmazni. Abban az esetben, ha aközbeszerzés tárgya olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Eljárástípusok alkalmazása a gyakorlatban

Kérdés: Az egyes eljárástípusok alkalmazásának szabályai (mikor, mely esetekben tárgyalásos, meghívásos, egyszerű, egyszerűsített, gyorsított) nem teljesen egyértelműek. Milyen feltételek mellett alkalmazhatók a felsorolt eljárásfajták?
Részlet a válaszából: […] ...a törvényben taxatíve felsorolt esetekben választhatják a tárgyalásosközbeszerzés valamelyik (hirdetménnyel induló vagy hirdetmény nélküli)válfaját. A közszolgáltatók a hirdetménnyel induló tárgyalásos közbeszerzésieljárást bármely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Szolgáltatási koncesszió

Kérdés: Milyen előírásokat tartalmaz a Kbt. a szolgáltatási koncesszióra?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó különös szabályokat a Kbt. 267. §-a tartalmazza a következők szerint: az ajánlatkérőnek az eljárást megindító hirdetményben meg kell adnia, hogy a közbeszerzési eljárás melyik fajtája szerint jár el. E szerint kell az ajánlati felhívásra vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Egyszerű, egyszerűsített eljárás, ajánlati felhívás egyszerűsített eljárásban

Kérdés: Mi a különbség az egyszerűsített és az egyszerű eljárás között? Melyek azok az esetek, amelyekben az ajánlatkérő egyszerűsített eljárásban ajánlati felhívást küldhet az ajánlattevőknek, és mit kell tartalmaznia a felhívásnak?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevőnek, illetőleg az ajánlattevőknek akkor, ha a Kbt. 147. §-ának (1) bekezdése szerint, azaz ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételével megindított eljárás eredménytelen volt; a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.