Műszaki egyenértékűség szabályának törlése

Kérdés: A műszaki egyenértékűség szabályát miért törölték a Kbt.-ből?
Részlet a válaszából: […] ...esetében a referencia igazolása során továbbra is előírás. Nincs tehát olyan követelmény, mely szerint az eljárást megindító hirdetményben külön részleteznie kellene az ajánlatkérőnek a mérőszámokat, mely alapján az egyenértékűséget elfogadja, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Eltérés a nemzeti rezsim szabályaitól saját eljárásrendben

Kérdés: Saját eljárásrendben milyen módon lehet eltérni a nemzeti rezsim szabályaitól?
Részlet a válaszából: […] ...a megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód elvének érvényesítését.Gyakori félreértés, hogy a saját eljárásrend hirdetmény nélküli eljárásforma, ez azonban nem így van. A saját eljárásrendben hirdetménnyel kell közzétenni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Szakember helyettesítése visszalépése esetén

Kérdés: Speciális végzettséggel és szakmai tapasztalattal rendelkező szakembert kell bemutatni az ajánlatban. Erre külsős szakembert vonunk be, akivel szerződést is kötünk. Majd a szerződéskötés után meggondolja magát, és a továbbiakban nem akar rendelkezésre állni. Mit tehetünk?
Részlet a válaszából: […] ...ekkor is ugyanúgy történik, mint az eljárás során. Fontos ugyanakkor, hogy nem későbbi szakmai tapasztalat, hanem az eljárást megindító hirdetményben jelzett időszakra vonatkozó szakmai tapasztalat számolható el ekkor is, azaz úgy kell tekinteni, mintha az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.

Alkalmassági követelmény előírása nemzeti rezsimben

Kérdés: Kötelező-e alkalmassági követelményt előírnom nemzeti rezsimben?
Részlet a válaszából: […] ...a teljesítés megfelelősége szempontjából ilyen alkalmassági feltétel előírása nem szükséges. Nem szükséges külön indokolás, ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja szerint csak meghatározott gazdasági szereplő hívható fel ajánlattételre.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.

Együttes kérelem árbevételre a hirdetményben

Kérdés: Kérhető-e együttesen egy hirdetményben a közbeszerzés tárgya szerinti árbevétel és az éves árbevétel?
Részlet a válaszából: […] Ennek korlátját nem szabályozza sem a Kbt., sem a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. Korm. rendelet. Az egyes alkalmassági követelmények vagylagosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Eljárás alkalmassági követelmény hiányos meghatározása esetén

Kérdés: Az alkalmassági követelmények köréből kimaradt a sorban állás hossza. Van-e lehetőség arra, hogy a dokumentációban jelezzük, vagy igazoláskor a standard harminc napot vegyük figyelembe, ami egyébként általánosan elfogadott?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmatlanságot eredményez. Előírás hiányában az ajánlatkérőnek nincs lehetősége a dokumentációban megjeleníteni azt, csak a hirdetménytartalom módosításával van jogszerűen lehetőség arra, hogy nullától eltérő mérték kerüljön igazolásra és elfogadásra....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
Részlet a válaszából: […] ...a teljesítés megfelelősége szempontjából ilyen alkalmassági feltétel elő­írása nem szükséges. Nem szükséges külön indokolás, ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja szerint csak meghatározott gazdasági szereplő hívható fel ajánlattételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Európai dokumentum meghatározása

Kérdés: Mit jelent az egységes európai dokumentum? Az új irányelvekkel kapcsolatban hallottam, és nem értem, milyen célt szolgál.
Részlet a válaszából: […] ...azonos módon előírt tartalommal és formai felépítéssel biztosít keretet arra, hogy az ajánlatkérő által az eljárást megindító hirdetményben és dokumentációban foglalt kizáró oki és alkalmassági feltételeknek való megfeleléssel kapcsolatban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.

Saját eljárásrend kialakításának keretei

Kérdés: A felhívás V.4) pont 1. pontjában az ajánlatkérő a Kbt. 123. §-ára hivatkozik, azaz önálló eljárási szabályokkal folytatja le az eljárást. Ez azt jelenti, hogy lefolytathatja olyan eljárásban, ami nincs a Kbt.-ben? A Kbt.-ben lévő tárgyalásos eljárás ugyanis kétszakaszos, és részvételi jelentkezéssel indul. Itt pedig egyszakaszos eljárásként írja (ajánlattétel, tárgyalás, végső ajánlattétel) az ajánlatkérő, először a nyílt eljárás szerint, az ajánlatok bontását követően pedig a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szerint kell eljárni. Törvényes ez a felhívás?
Részlet a válaszából: […] ...és helyszínen gondoskodni az ajánlatok felbontásáról. A felhívást az ajánlatkérő külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján köteles közzétenni – Kbt. 123. §-ának (2) és (3) bekezdése.Tehát a saját eljárásrend szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Alkalmassági feltételnek történő megfelelés időpontja

Kérdés: Az ajánlatkérő hirdetményt adott fel nyílt közbeszerzési eljárásra vonatkozóan 2012. 05. 21-ei dátummal. Az ajánlattételi határidő 2012. 07. 06. volt. A felhívás szerint az alkalmassági feltétel a következő volt: "Alkalmas az Ajánlattevő ha rendelkezik: (...) minden rész tekintetében, gépjármű alkatrész kereskedelméhez/forgalmazásához megszerzett ISO 9001-2008 minőségbiztosítási tanúsítvánnyal vagy azzal egyenértékű minőségbiztosítási tanúsítvánnyal, vagy a megtett minőségbiztosítási intézkedések egyéb bizonyítékával." Az érvényes jelző ugyan nem szerepel a feltétel megfogalmazásában, de álláspontom szerint az ajánlattevő akkor "rendelkezik" az ISO-tanúsítvánnyal, ha a bemutatott tanúsítvány az érvényességi időn belüli. Egyik ajánlattevő ajánlatában benyújtotta az alábbiakat a tanúsítvány vonatkozásában: autómobil-kereskedelem, szerviz, alkatrész-forgalmazás (ISO 9001:2008) tárgyában, e tanúsítvány 2012. 07. 12-ig érvényes; járművek első forgalomba helyezési és időszakos műszaki vizsgáztatása, környezetvédelmi felülvizsgálata és előzetes eredetiségvizsgálata (ISO 9001:2009) tárgyában, e tanúsítvány 2013. 11. 11-ig érvényes.
A gyakorlat szerint a vállalkozások a kialakított minőségbiztosítási rendszerüket évente auditáltatják, és háromévente új tanúsítványt kapnak (ha megfelelnek az auditon). A fenti elvi lehetőségek miatt a lejáró vagy lejárt tanúsítvány esetén a hiánypótlást követően kerül az ajánlatkérő abba a helyzetbe, hogy megítélje, az ajánlattevő rendelkezik-e a kért tanúsítvánnyal vagy sem, hiszen elképzelhető, hogy a tanúsítványt időközben megújították. Fenti gondolatmenet alapján az ajánlatkérő 2012. 07. 11-én kelt levelében hiánypótlásra hívta fel az Ajánlattevőt, az alábbiak szerint:
"...Ajánlattevő által benyújtott ISO 9001:2008 minősítő tanúsítvány 2012. 07. 12-én lejár, így az Ajánlattevő nyertessége esetén, a szerződéskötéskor már nem érvényes. Kérjük szíveskedjenek pótlólag megküldeni a meghosszabbításra vonatkozóan benyújtott kérelmük másolatát, illetve amennyiben az újra minősítés már megtörtént, akkor az új érvényességi határidővel ellátott ISO 9001:2008 minősítő tanúsítvány másolatát".
A hiánypótlásban az ajánlattevő az ajánlatban benyújtott iratot adta be ismételten (az ajánlat szerinti oldalszám szerepel rajta). A hiánypótlásban beadott tanúsítás a fent hivatkozottak szerint, "járművek első forgalomba helyezési és időszakos műszaki vizsgáztatása, környezetvédelmi felülvizsgálata és előzetes eredetiségvizsgálata" tevékenységre vonatkozik, így az véleményem szerint az előírt alkalmassági feltétel teljesülését nem igazolja. A hiánypótlási felhívás egyértelműen tartalmazza, hogy a beadott tanúsítványt az ajánlatkérő lejártnak tekinti, tartalmazza továbbá azt is, hogy a tanúsítványnak milyen tevékenységre kell vonatkoznia. Ezzel kapcsolatban az ajánlattevő nem támasztott kifogást a hiánypótló levelében. Álláspontom szerint, mivel újabb hiánypótlás nem rendelhető el, és az ajánlattevő nem igazolta az alkalmassági feltételnek való megfelelését, az ajánlata érvénytelen. Jól gondolom? Az alkalmassági feltételnek az ajánlat benyújtásakor, az összegezés elkészítésekor, vagy a szerződéskötéskor kell megfelelnie az ajánlattevőnek?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a válasz egyértelmű, ugyanakkor az érvrendszer viszonylag csekély. Véleményünk szerint megfelelően jártak el, mert nem csak ajánlattételkor kell megfelelni, és erre fel is hívták az ajánlattevő figyelmét. A gyengeség a 310/2011. kormányrendelet és a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.
1
2