Kiegészítő tájékoztatás, mint a dokumentáció része

Kérdés: Része-e a kiegészítő tájékoztatás a dokumentációnak? (Az ajánlattevő az egyik kiegészítő tájékoztatást nem vette figyelembe, pontosabban egy olyan információ szerepelt a kiegészítő tájékoztatásban, ami félreérthető volt. Ajánlatában hivatkozik a hirdetményre, dokumentációra, nem említi a kiegészítő tájékoztatást. Esetünkben egy olyan értelmezési kérdésről van szó, ami a kiegészítő tájékoztatás nélkül is értelmezhető lenne, tehát az ajánlatkérő nem változtatta meg az eljárási dokumentumokat.)
Részlet a válaszából: […] ...erősíti a Kbt. 57. §-ának (1) bekezdése, mely a közbeszerzési dokumentumokból célzottan kiemeli a kiegészítő tájékoztatást a hirdetmény tartalma miatt. Az értelmezés azonban egyértelműen arra utal, hogy a közbeszerzési dokumentumok részének tekinti a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Szakemberigény limitálása uniós projektben

Kérdés: Uniós projektben nem engedték számunkra, hogy az összes szakemberigényünket megjelöljük, emiatt le kellett csökkenteni néhány fontosabb szakemberre. Van lehetőség másként csoportosítani, vagy más megoldást választani, esetleg szerződéskötési feltételként előírni mégis további szakembereket?
Részlet a válaszából: […] ...szűkítőnek találták az auditorok, ha az ajánlatkérő négynél több szakember bemutatását követelte meg eljárást megindító hirdetményében. Az a feltételezés ugyanis, hogy ez a négyfős létszám főszabály szerint elegendő ahhoz, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Ajánlatot nem tevő gazdasági szereplő ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatásban megismételte az eljárási dokumentum tartalmát, majd az egyik gazdasági szereplő, aki egyébként nem tett ajánlatot, a tájékoztatás megadásától számított 15 napon belül indított jogorvoslati eljárást. Nyílt eljárásról beszélünk, már túl vagyunk az ajánlattételen. Van-e ügyfélképessége ebben az esetben annak a gazdasági szereplőnek, aki nem is tett ajánlatot, csak kérdezett?
Részlet a válaszából: […] ...olyan gazdasági szereplő is kezdeményezhet jogorvoslati eljárást, amely végül nem tett ajánlatot, ha például azt kifogásolja, hogy a hirdetmény és eljárási dokumentumok tartalma miatt nem képes ajánlattételre. Tehát akár alapelvi sérelem is állhat a háttérben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

ESPD (EEKD) információtartalma

Kérdés: A 321/2015. Korm. rendelet alapján, ha az ajánlatkérő már az ESPD-ben kéri az alkalmassági követelményeknek való megfelelés részletes igazolását, a kormányrendelet 2. §-ának (5) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek a megkövetelt alkalmassági követelményeket pontosan fel kell tüntetni a formanyomtatványban. Ez most a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a formanyomtatványba beillesztjük – például műszaki alkalmassági követelmény esetében – az AF. III.1. 3. pontja szerinti – minimumkövetelményt, az ajánlattevőnek pedig az alkalmassági követelménynek megfelelően részletesen nyilatkoznia kell a formanyomtatványban. Tehát nem csak az ESPD-minta szerinti "leírás, összegek, dátumok, megrendelők" adattartalom szerint, hanem például arról is, hogy a referenciák szerződésszerűen kerültek teljesítésre. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy ezen 321/2015. Korm. rendelet 2. § (5) bekezdése szerinti követelménynek hogyan tud megfelelni az ajánlatkérő akkor, ha az ESPD mintáját az erre szolgáló elektronikus webfelületen készíti el, és ezen a webfelületen is kéri azt benyújtani? Ezen a felületen ugyanis nincs lehetőség arra, hogy akár az ajánlatkérő akár az ajánlattevő plusz adattartalmat/kiegészítést írjon be a formanyomtatványba (és így az alkalmassági követelményeket sem tudja pontosan feltüntetni).
Részlet a válaszából: […] ...egységes európai közbeszerzési dokumentum nem arra szolgál, hogy annak az eljárást megindító hirdetményre vonatkozó részét az ajánlatkérő megismételje. Az EEKD-t az ajánlattevőnek a hirdetménnyel együtt kell olvasnia, és így kitöltenie. Az EEKD (ESPD) valójában nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.