Európai Bizottság közbeszerzési szabályokat tartalmazó közleményének kötelező alkalmazása

Kérdés: Találtam egy közleményt, amelyet az Európai Bizottság adott ki, és amely közbeszerzési szabályokat tartalmaz. Köteles vagyok-e alkalmazni, alkalmazhatom-e, amit ebben olvasok?
Részlet a válaszából: […] ...azaz:– sürgős esetekben lehetőségük van a határidők jelentős rövidítésével felgyorsítani eljárásokat;– lehetőség van hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatására, továbbá– a közlemény szerint a közbeszerzőknek célszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Ajánlattételi határidő indokolás nélküli meghosszabbítása

Kérdés: Megteheti-e az ajánlatkérő, hogy indok nélkül meghosszabbítja az ajánlattételi határidőt?
Részlet a válaszából: […] ...ha a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet a (2) bekezdésben foglalt válaszadási határidőt megelőző negyedik, gyorsított vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban harmadik napnál később nyújtották be, a kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Felhívás és dokumentáció tartalmának eltérése

Kérdés: Mi a teendő, ha az ajánlattételi felhívás és a dokumentáció tartalma egymástól eltér? Ez orvosolható, vagy új eljárást kell kiírni?
Részlet a válaszából: […] ...és a tájékoztatás is lényegesen rugalmasabb.Fenti esetre a Kbt. 42. §-ának (5) bekezdése tartalmaz rendelkezést, melynek értelmében a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az (1)-(4) bekezdések szerint kell eljárni azzal, hogy az (1) bekezdés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának korlátja

Kérdés: "A kialakult bírósági gyakorlat szerint a rendkívüli sürgősség hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás korlátozott, csak indokolt mértékben és mennyiségben, rövid időtartamra vonatkozó beszerzések esetén alkalmazható, az ajánlatkérőnek az indokolt mértéket meghaladóan biztosítania kell a nyílt versenyt." Ezt szabály írja elő, vagy csak a szokásjog?
Részlet a válaszából: […] Igen, az alábbi Kbt.-beli rendelkezés – törvény 125. §(2) bekezdésének c) pontja – csak a jogalapról beszél, de adöntőbizottsági gyakorlat egyértelműen elmarasztalja az ajánlatkérőt,amennyiben sürgősséggel, de például hosszabb távra köt szerződést. Ebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Ajánlattevők közvetlen megkeresése közösségi értékhatár alatt

Kérdés: A közbeszerzési törvény idei változásaiból adódóan merülnek fel kérdések a törvény végrehajtásával, gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Kérdésem a következő. 2009. április 1-jét követően a törvény szerinti nemzeti értékhatárt meghaladó, de közösségi értékhatárt el nem érő közbeszerzési eljárás kapcsán van-e lehetőség az ajánlati felhívás hirdetményben való közzétételének mellőzésére, azaz az ajánlattevők közvetlen megkeresésére? (2009. március 31-éig egyszerű közbeszerzési eljárás esetén volt erre lehetőség.)
Részlet a válaszából: […] ...2009. április 1-jén hatályba lépett korlát megszűnt.A jelenleg hatályban lévő módosítás az alábbiak szerint teszi lehetővé ahirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást nemzeti rezsimben.A Kbt. 252. § (1) bekezdésének a)-g) pontjai szerint a 250.§...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Határidő-rövidítés indokoltsága, határidő-módosítás letöltési probléma esetén

Kérdés: A kiírásban az szerepel, hogy az ajánlatkérő öt nappal lerövidíti az ajánlattételi határidőt azzal az indokkal, hogy a dokumentáció a felhívásban szereplő internetcímről letölthető. Első kérdésünk, hogy jogszerű-e a határidő lerövidítése erre hivatkozással? További problémánk, hogy a megadott elérhetőségről az anyagot (dokumentációt) nem sikerült letölteni. Ilyenkor mi a teendő, és ha például még egy hétig elérhetetlen lesz a megadott cím, akkor indokolt-e az ajánlattételi határidő módosítása, illetve az kötelező-e, és ha igen, milyen formában? Továbbá mi a teendője akkor az ajánlattevőnek, ha a dokumentáció egyáltalán nem lesz letölthető – technikai okokból – a megadott internetcímről?
Részlet a válaszából: […] ...eredménytelenségére a Kbt.90. §-ának a) pontjára utalással. Az ajánlatkérő a Kbt. 124. § (2) bekezdésének a) pontjaszerint hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a nyílt vagy ameghívásos eljárás a közbeszerzési törvény 92. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 18.

Közbeszerzés elmulasztásának szankciója

Kérdés: Egy klasszikus ajánlatkérőnél (központi költségvetési szerv) létszámleépítés volt, ami az adatelemzőket, kutatókat is érintette. A sürgető határidős feladatok miatt várni nem lehetett, ezért szerződés alapján egy külső céget is bevontak a feladatok megoldásába. A feltételek kb. az alábbiak voltak: megbízás minden negyedévben 4 millió forintig, de mindig a konkrét munkához igazodóan, konkrétan számla alapján. Az intézmény vezetőjét felmentették, s az egyik fő indok az volt, hogy pályáztatás nélkül kötött szerződést. Ha a havi szerződéses keretösszeget a szerződés végéig, azaz 2004 decemberéig felszorozzuk, akkor ez csekély mértékben túllépte az értékhatárt, de a várható feladatátcsoportosítás és a konkrét számlás elszámolás miatt valószínűsíthető volt, hogy a tényleges kifizetések a közbeszerzési értékhatár alatt maradnak, továbbá a nagyon közeli jelentéstételi kötelezettséghez kapcsolódó feladatok miatt még az egyszerű eljárás sem fért volna bele a rendelkezésre álló időbe. Tényleges túllépésre nem került sor, mert négy hónappal a megállapodás megkötése után, közös megegyezéssel felbontották a szerződést, de ezt már nem a felmentett vezető eszközölte. A közbeszerzés elmulasztását hasonló körülmények között (leépítések, átszervezések, teljesítési kényszer, bizonytalanságok, az értékhatár csekély túllépése) hogyan szokták szankcionálni? Van-e esetleg erre precedens? Tudnak-e esetleg olyanról, hogy ilyesmi felmentési indokként szerepelt, vagy felmentéshez vezetett?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás, amire a kérdező gondolt felvetésében, de igenkockázatos, hiszen a Döntőbizottságnak az ajánlatkérő köteles bejelenteni ahirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítását, s elképzelhető, hogyhivatalból jogorvoslat indul az ajánlatkérő ellen, még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] ...keretmegállapodás megkötése céljából.Az ajánlatkérő a fentieknek megfelelően megkötöttkeretmegállapodás alapján egy vagy több hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárástalkalmazhat az érintett közbeszerzés(ek) megvalósítása érdekében. Az eljárásezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Rendkívüli sürgősség értelmezése

Kérdés: Rendkívüli sürgősség: az én hibám-e, ha beázik a tető és balesetveszélyes, mert a gerendák elkorhadtak, ha ez egy hosszú folyamat végeredménye? Mondható-e az, hogy nem jártam el gondosan az évek során, elmaradtak a felújítások, és most nem indokolt a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás rendkívüli sürgősség miatt?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési törvény 125. §-ának (2) bekezdése értelmébenaz ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha– a nyílt vagy a meghívásos eljárás a Kbt. 92. §-ának a)pontja alapján eredménytelen volt (azaz nem nyújtottak be ajánlatot)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.