Egyedi szerződések megkötésének rendje keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárás egyik nyertese vagyunk. Hogyan köthetjük meg az ajánlatkérővel az egyedi szerződéseket?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő a keretmegállapodásos eljárás első részétkövetően jogosult a keretmegállapodásban meghatározott mennyiség, valamintbeszerzési tárgy(ak) egy-egy részére (azaz az adott közbeszerzésre), akeretmegállapodásban előirányzott teljes mennyiség keretein belül, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Részvétel dokumentáció beszerzése hiányában

Kérdés: Van olyan eset a gyakorlatban, amikor a részvételnek nem feltétele a dokumentáció megvásárlása?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásban kötelező jelleggel írja elő aKbt. 54. §-a, hogy az ajánlatkérőnek dokumentációt kell készítenie.A dokumentáció rendeltetése, hogy a megfelelő ajánlattételtelősegítse. A dokumentáció tartalmazza az igazolások, nyilatkozatok jegyzékét,a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Ajánlatkérő mint jogorvoslatot kezdeményező fél

Kérdés: Az ajánlatkérő is indíthat-e jogorvoslati eljárást, s ha igen, milyen esetekben?
Részlet a válaszából: […] Igen. A Kbt. 323. §-a értelmében ugyanis kérelmet nyújthatbe az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyébérdekelt (azaz a kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybeütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

Jogsértés "észlelésének" időpontja

Kérdés: Ha egy közreműködő szervezet egyik szűrőjén átcsúszik egy jogsértés, de később a szervezeten belül valaki észleli, akkor ez az időpont számít az észlelésnek?
Részlet a válaszából: […] Ez természetesen az adott helyzettől, jogsértéstől függ.Válaszunkban elsősorban a jogorvoslati eljárás megindításával kapcsolatoskérdéskört érdemes pontosítani. A Kbt. 327. §-a a közreműködő szervezet tekintetében ahivatalból történő jogorvoslati eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 18.

Közbeszerzés elmulasztásának szankciója

Kérdés: Egy klasszikus ajánlatkérőnél (központi költségvetési szerv) létszámleépítés volt, ami az adatelemzőket, kutatókat is érintette. A sürgető határidős feladatok miatt várni nem lehetett, ezért szerződés alapján egy külső céget is bevontak a feladatok megoldásába. A feltételek kb. az alábbiak voltak: megbízás minden negyedévben 4 millió forintig, de mindig a konkrét munkához igazodóan, konkrétan számla alapján. Az intézmény vezetőjét felmentették, s az egyik fő indok az volt, hogy pályáztatás nélkül kötött szerződést. Ha a havi szerződéses keretösszeget a szerződés végéig, azaz 2004 decemberéig felszorozzuk, akkor ez csekély mértékben túllépte az értékhatárt, de a várható feladatátcsoportosítás és a konkrét számlás elszámolás miatt valószínűsíthető volt, hogy a tényleges kifizetések a közbeszerzési értékhatár alatt maradnak, továbbá a nagyon közeli jelentéstételi kötelezettséghez kapcsolódó feladatok miatt még az egyszerű eljárás sem fért volna bele a rendelkezésre álló időbe. Tényleges túllépésre nem került sor, mert négy hónappal a megállapodás megkötése után, közös megegyezéssel felbontották a szerződést, de ezt már nem a felmentett vezető eszközölte. A közbeszerzés elmulasztását hasonló körülmények között (leépítések, átszervezések, teljesítési kényszer, bizonytalanságok, az értékhatár csekély túllépése) hogyan szokták szankcionálni? Van-e esetleg erre precedens? Tudnak-e esetleg olyanról, hogy ilyesmi felmentési indokként szerepelt, vagy felmentéshez vezetett?
Részlet a válaszából: […] 2004. évre vonatkozóan a Kbt. 402. §-ának (4) bekezdéseértelmében 2 millió forint volt a minimális értékhatár. Feltételezzük, hogy azadatelemzési feladatokat tanácsadás keretében szerezték be, amelynek 2004-esszabályozása értelmében (központi költségvetési szervről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.

Eljárás szerződés teljesítéséről szóló valótlan tartalmú hirdetmény közzététele esetén

Kérdés: Mit tehet az ajánlattevő, ha az ajánlatkérő szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatója véleménye szerint nem fedi a valóságot?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a tájékoztató tartalmazza az ajánlattevő egyetnem értő véleményét, több lehetősége a Döntőbizottság előtti jogorvoslatieljárásra nincs. Amennyiben egyetértő véleményét tartalmazza, annak ellenére,hogy mindez nem felel meg a valóságnak, a hirdetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény értelmező rendelkezéseiben (4. § 12.pontja) meghatározza – egyebek mellett – a keretmegállapodás fogalmát is.Eszerint keretmegállapodásnak minősül a meghatározott egy vagy több ajánlatkérőés egy vagy több ajánlattevő között létrejött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Közbeszerzési referensi tevékenység szakmai feltételei

Kérdés: Milyen szakmai feltételek megléte mellett lehet valaki közbeszerzési referens? Van-e jelenleg olyan végzettség, amelynek birtokában a fenti tevékenység gyakorolható?
Részlet a válaszából: […] 2005. március 30-ától hatályos a 28/2003. OM rendeletnek aza melléklete (3. számú melléklet), amely a kérdésben felvetett problémáramegadja a választ. A rendelet utalt melléklete 6 tevékenységi csoportra bontvahatározza meg az egyes csoportokra vonatkozó szakmai követelményeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.