45 cikk rendezése:
1. cikk / 45 Mentesülés korábban csatolt nyilatkozat benyújtása alól az új szabályozás szerint
Kérdés: Adminisztratív könnyítésnek tűnik a kötelező elektronikus közbeszerzési rendeletben, hogy ha egy nyilatkozatot már becsatolt az ajánlattevő, akkor azt a későbbiekben nem kell újra becsatolnia. A gyakorlatban hogyan kell alkalmazni ezt a szabályt? Minden ajánlatkérő lát minden dokumentumot, és megkeresi az adott nyilatkozatot?
2. cikk / 45 Kizáró ok alkalmazásának időpontja
Kérdés: Mikortól számít a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok? Amikor az ajánlattevő aláírja az ajánlatot, amikor az ajánlattételi határidő lejár, amikor az ajánlatkérő ellenőriz a bírálat során, vagy amikor az összegezést megküldjük, esetleg a szerződést megkötjük? És ha esetleg később történik súlyos szerződésszegés, akkor meg is kell szüntetnem a szerződést?
3. cikk / 45 Béremelés teljesítésének igazolása
Kérdés: Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvény 6. §-a alapján az ajánlatkérő kérheti-e ajánlattevői nyilatkozat benyújtását az ajánlattételi felhívásban vagy a dokumentációban a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés teljesítéséről?
4. cikk / 45 Kizáró okok ellenőrzése
Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 20. §-ának (8) bekezdésében szereplő egyszeri ellenőrzési kötelezettséget a kizáró okokra vonatkozóan és a Kbt. 63. §-ának (5) bekezdésében szereplő "...eredményhirdetés időpontjára vonatkozó" időpontot? Mert a két időpont között – például építési beruházás esetén – akár 60 nap is eltelhet. Ha az ellenőrzés megtörténik adott esetben az ajánlattételi határidő után pár nappal, és minden rendben van, kinyomtatva minden ellenőrzési pont, végigmegy a döntés, majd valamelyik érvényes ajánlattevő felkerül például az OMMF-honlapra, és egy ilyen ajánlattevő lesz a nyertes, akkor mi a teendő? A Kbt. 20. §-ának (8) és 63. §-ának (6) bekezdésében foglaltaknak az ajánlatkérő eleget tett, de a 63. § (5) bekezdésében foglalt eredményhirdetés időpontjára vonatkozó rendelkezésnek nem. Mi a megoldás?
5. cikk / 45 Teljesítési nyilatkozattétellel érintett alvállalkozók
Kérdés: Ajánlattevőt valamennyi alvállalkozója vonatkozásában terheli a teljesítési nyilatkozat megtételének kötelezettsége, vagy ez a kötelezettség a bevonás mértékétől függ?
6. cikk / 45 Kizáró okok utólagos igazolása
Kérdés: Jól értelmezem, hogy megszűnt a kizáró okok utólagos, nyertesség esetén 8 napon belüli igazolása? Vagyis ha úgy kérik, hiteles cégkivonat, közjegyzős nyilatkozatok, ajánlatkérő helye szerinti adóigazolás és minden egyéb pénzes iratokat megint az ajánlattétel alkalmával kell benyújtani?
7. cikk / 45 Számlázási szabályok alvállalkozó igénybevétele esetén
Kérdés: Ha alvállalkozóval teljesítek, hogyan alakul a számlázás az új szabályok szerint?
8. cikk / 45 Kizáró okokkal kapcsolatos változások
Kérdés: Változtak-e a kizáró okokkal kapcsolatos előírások?
9. cikk / 45 Igazolások alakisága a törvénymódosítást követően
Kérdés: Egy kiírásban a következőt olvastuk: "Amennyiben az ajánlattevő, a közbeszerzés 10 százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója és az erőforrást nyújtó szervezet kizáró okokra vonatkozó nyilatkozatát egyszerű nyilatkozatként csatolja, úgy nyertessége esetén az eredményhirdetéstől számított 8 napon belül kell benyújtania közjegyző által hitelesített nyilatkozatát." A Kbt. értelmében elfogadható az előzőek szerinti nyilatkozat egyszerű – azaz nem közjegyző által hitelesített – formában?
10. cikk / 45 Ajánlatkérő folyamatos késedelmes teljesítése
Kérdés: Egy nagy közbeszerzés nyertesei voltunk, ahol a fizetési határidők a szerződés szerint hosszúak voltak (folyamatos teljesítésről van szó), de az ajánlatkérő még emellett is lassan féléves késésben van az utolsó gyártások ellenértékének kifizetésével, és a részeket is több hónapos késedelemmel fizette folyamatosan. Hogyan lehet úgy kiírni egy tendert, hogy az ajánlatkérőnek nem áll rendelkezésére a fedezet? Meddig húzható el a fizetés? (Folyamatos az ígéret a teljesítésre.) Ezt a kérdést nem szigorította a jogszabály-módosítás? Ha az ajánlattevői oldalon szigorúak a közbeszerzési szabályok, itt miért nem? Hová fordulhatunk a helyzet megoldásáért?
