Védett műhely minőség-ellenőrzése

Kérdés: Az új Kbt. alapján indítandó közbeszerzésünket védett műhelyek számára kívánjuk fenntartani. Korábbi, hasonló eljárásaink során az eljárásban a régi Kbt. által hivatkozott "jogszabályban meghatározottak" szerint, azaz a 302/2006. kormányrendelet szerint folytattuk le, figyelembe véve a Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatóját (KÉ. 2014. évi 109. szám) is. A védett műhely "státusz" igazolására a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal igazolását kértük a kormányrendelet 5. §-a (4) bekezdésének megfelelően. Kérdésünk, hogy véleményük szerint továbbra is alkalmazható-e a 302/2006. kormányrendelet annak ellenére, hogy a felhatalmazó rendelkezés – többszörösen – hatályon kívül került, és az új Kbt.-ben már hivatkozás sincs a "külön jogszabályra"? (Az új Kbt. csak a védett műhely fogalmát határozza meg, de az nem egyértelmű, hogy ajánlatkérő a védettműhely-minősítést az eljárás során miként ellenőrizhetné.)
Részlet a válaszából: […] ...költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. kormányrendelet 1. §-ának 12. pontja alapján kerül kiállításra a védett műhely igazolások kiadása.A szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező kérelmezők esetében továbbra is a védett foglalkoztatók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Közszolgáltatók az új Kbt. rendszerében

Kérdés: Mit tudunk a közszolgáltatók szabályairól? Nem is lesznek vagy csak annyi, amennyi az új törvény XIV. fejezetében olvasható?
Részlet a válaszából: […] ...fűzve.Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben szabályozza– a közbeszerzési eljárásban az alkalmasság és a kizáró okokigazolásának módját, az ennek körében kérhető dokumentumok körét, azalkalmasság és a kizáró okok ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Építési beruházások rendeleti szabályozásával kapcsolatos problémák

Kérdés: Kérdéseink az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. Korm. rendelettel kapcsolatosak, a következők szerint: a) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény esetében mi fogadható el hitelt érdemlő igazolásnak? Elfogadható-e például igazolásnak az ajánlattevő saját nyilatkozata arról, hogy az előírt összeg likvid formában rendelkezésére áll? b) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény a Kbt. 66. § (1) bekezdésének a) vagy d) pontja alapján írható elő? c) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének b) pontjával kapcsolatos kérdésünk, hogy ezen követelmény előírása mellett más, a Kbt. 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti követelmény is előírható? d) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti követelmény esetében valamennyi, a teljesítéshez szükséges munkagépet, berendezést elő kell írni? A munkagépnek, illetve a berendezésnek van-e jogszabályi definíciója? A talicska például annak minősül? e) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti követelmény esetében milyen jogszerű képzettségi-végzettségi előírást támaszthat az ajánlatkérő a vezető tisztségviselővel szemben, tekintettel arra, hogy egyetlen jogszabály sem ír elő ilyen követelményt, így az ajánlatkérő bármit ír elő, az túlzott követelménynek minősülhet?
Részlet a válaszából: […] ...feltétele körében azajánlatkérő köteles előírni– annak pénzintézettől származó vagy egyéb hitelt érdemlőmódon történő igazolását, hogy a szerződésben meghatározott teljesítés (ateljesítés szakaszolása esetén a legnagyobb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Munkaszerződés mint alkalmassági feltétel teljesítése

Kérdés: Ha egy alkalmassági feltételt igazoló (teljesítő) szakembert az ajánlattevő munkaszerződéssel felvesz az állományába, az szabályosan kielégíti az igazolást? Lehet így indulni?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmassági feltétele körében.Ezek az alábbiak:– annak pénzintézettől származó vagy egyéb hitelt érdemlőmódon történő igazolását, hogy a szerződésben meghatározott teljesítés (ateljesítés szakaszolása esetén a legnagyobb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Alkalmassági feltételek közötti különbségtétel indoka

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet módosítása kapcsán: a jogalkotó miért tett különbséget a pénzügyi alkalmasság (értékhatár 50 százalékát meghaladó becsült érték) és a műszaki alkalmasság között? Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál [például Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja] miért kell alkalmazni a műszaki alkalmasság tekintetében a 162/2004. Korm. rendelet 8/A. §-át?
Részlet a válaszából: […] ...feltétele körében az ajánlatkérő köteles előírni– annak pénzintézettől származó vagy egyéb hitelt érdemlőmódon történő igazolását, hogy a szerződésben meghatározott teljesítés (ateljesítés szakaszolása esetén a legnagyobb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Jogszabály alkalmazása építési beruházások esetén

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet 8/A. §-át egészében csak a közösségi értékhatár felét elérő vagy meghaladó eljárásokra kell alkalmazni, vagy ez a megszorítás csak az első bekezdésre irányadó, és a többit az egyszerű eljárásokban is alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...feltétele körében az ajánlatkérő köteles előírni– annak pénzintézettől származó vagy egyéb hitelt érdemlőmódon történő igazolását, hogy a szerződésben meghatározott teljesítés (ateljesítés szakaszolása esetén a legnagyobb értékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Keretmegállapodás különböző ajánlattevőkkel

Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult költségvetési szerv keretmegállapodásos eljárást hirdet meg egy kiemelt (állami normatívával rendelkező) termék tekintetében. A kiíró az eljárást egymástól független részekre bontja, s az eljárás jellegéből adódóan előzetesen meghatározza, hogy az eljárás első részét követően egy, illetve több ajánlattevővel kíván-e keretmegállapodást kötni. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az egyes részek nagy hányadában több, míg néhány rész tekintetében csupán egy ajánlattevővel kíván majd keretmegállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...jognyilatkozattal (a továbbiakban: megrendeléssel) jogosulta közbeszerzést megvalósítani,– a megrendelések kezdeményezésével, ezekvisszaigazolásával, valamint a teljesítésekkel kapcsolatos határidőt és ateljesítésekre vonatkozó (szállítási és pénzügyi)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Elektronikus hirdetmény megjelenési határideje

Kérdés: Elektronikus hirdetmény megjelentetésére mennyi időn belül lehet számítani?
Részlet a válaszából: […] ...hirdetménymegjelenés hazánkban, erre vonatkozóanvárhatóan módosulni fog a szabályozás, és könnyebben lehet majd a jogosultságigazolása nélkül feladni hirdetményt, azonban a kötelező hirdetmény-ellenőrzésvárhatóan nem fog megszűnni. Ha a kérdés arra vonatkozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 8.

Közösségi és nemzeti értékhatár a Kbt.-ben

Kérdés: Mi a különbség a közösségi és a nemzeti értékhatár között?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb esetekben az ajánlatkérővel munkavégzésre irányuló jogviszonybanálló hivatalos közbeszerzési tanácsadó is bevonható.Az igazolási szabályok is szigorúbbak a közösségiértékhatáros beszerzéseknél, hiszen a Kbt. 20. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

"Elektronikus befizetés" igazolása

Kérdés: Hogyan történik a gyakorlatban az elektronikus úton történő befizetés igazolása?
Részlet a válaszából: […] A közzétételi díj elektronikus fizetésének és számlázásánaka problémája olyan gyakorlati kérdés, amelyet még nem sikerült teljes mértékbenmegoldani hazánkban. Az elektronikuseljárási cselekményekről – is – szóló 167/2004-es Korm. rendelet 11. §-ánal (5)bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.
1
2