Közbeszerzési szakértelem igazolása

Kérdés: A Kbt. 27. §-ának (3) bekezdése szerinti közbeszerzési szakértelem milyen végzettséggel igazolható? Jogász végzettség megfelelőnek minősül-e a jogszabályhely értelmezésében?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a közbeszerzési szakértelem igazolása során nem kizárólagosan a végzettség dönt a megítélésben. Mivel közgazdász, mérnök, informatikus, tanár stb. végzettségű szakember is lehet közbeszerzési szakértő, akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Közbeszerzési eljárást megindító hirdetmények ellenőrzése

Kérdés: Érdeklődöm, hogy a közbeszerzési kiírásokat ki ellenőrzi? Az új rendelet szerint nem szabadna hátrányos helyzetbe hozni a kezdő vállalkozásokat, valamint a kivállalkozásokat. Miért a vállalkozásoknak kell igazolni, hogy a megvalósításhoz elegendő pénz áll a rendelkezésükre? Ha "maszekban" építkezek, akkor állnak velem szóba, ha van pénzem. De a boltba sem mehetek be pénz nélkül. Érdekes módon a cégeknél vagy önkormányzatoknál ez fordítva van. Mi ennek az oka?
Részlet a válaszából: […] ...amivelazt igazolja, hogy nyertessége esetén a szerződést teljesíteni tudja.Az ajánlatkérő ezen képességek, alkalmassági feltételekigazolását kérheti, írhatja elő a felhívásában a Kbt. 65-69. §-ábanmeghatározottak szerint, de ez nem irányulhat arra, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban

Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
Részlet a válaszából: […] ...mértékben igénybe venni kívántalvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Enneksorán az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségétis ellenőrizni lehet.Az ajánlatkérő köteles megállapítani azt is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatási díjat kell fizetni, s a díj megfizetése alól mentesség nem adható. A kérelemhez csatolni kell a díj befizetéséről szóló igazolást is.A kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány – a kérelmező által ismert – ügyfél az eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.