5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Felelősségbiztosítás mint alkalmassági feltétel kiírása
Kérdés: Ajánlatkérőként építési beruházás megvalósítására indítunk közbeszerzési eljárást. A szerződés teljesítése során a vállalkozónak rendelkeznie kell érvényes szakmai felelősségbiztosítással. A 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdésének d) pontja alapján a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolható az előírt felelősségbiztosítás fennállásáról szóló igazolással. Ugyanakkor a 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. §-a szerint az ajánlattevőként szerződő fél köteles – legkésőbb a szerződéskötés időpontjára – az előírt felelősségbiztosítás megkötésére, illetve a már meglévő biztosítás előírtaknak megfelelő kiterjesztésére. Jogszerű-e, ha már az ajánlattételi szakaszban, alkalmassági feltételként megköveteljük a szigorúbb, a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően a felelősségbiztosítás meglétét, és előírjuk, hogy ennek igazolását csatolják az ajánlattevők az ajánlatukhoz, vagy ezt megengedőbb módon csak a szerződéskötés feltételeként írhatjuk elő?
2. cikk / 5 Szerződésmódosítás pályázati konstrukció előírása miatt
Kérdés: 2013. évben a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerint hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárást folytattunk le építési beruházás tárgyában. A szerződéskötést követően derült ki, hogy az egyik épület a pályázati konstrukció miatt nem szerepelhet a közbeszerzésben. Ilyen esetben lehet szerződésmódosítással orvosolni a kialakult helyzetet, vagy új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni?
3. cikk / 5 Teljesítési biztosíték átutalása mint szerződéskötési feltétel
Kérdés: Egy kiírás dokumentációjában az ajánlatkérő úgy rendelkezett: a szerződés megkötésének feltétele, hogy a teljesítési biztosítékot az ajánlattevő átutalja. Ha ezt a nyertes ajánlattevő nem teljesíti, a szerződés megkötése ajánlattevő felróható magatartása miatt lehetetlenül. Emiatt a nyertes az ajánlati biztosítékot elveszti, és az ajánlatkérő mentesül a szerződéskötési kötelezettség alól. Kérdéseim: Jogszerű-e a fenti kitétel? Mikor kell átutalni a teljesítési biztosítékot? Hogyan lehet elveszíteni a rendelkezésre nem bocsátott – át nem utalt – teljesítési biztosítékot?
4. cikk / 5 Hiánypótlás ajánlati biztosítékra
Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget biztosított teljes körű hiánypótlásra, azonban az ajánlati biztosíték esetében úgy rendelkezett, hogy ott hiánypótlásra nincs lehetőség. Azaz ha az ajánlati biztosíték nyújtása nem igazolt, vagy a rendelkezésre bocsátását igazoló dokumentum tartalmilag vagy formailag nem felel meg a kiírásban foglaltaknak, az ajánlat érvénytelen. Nem diszkriminatív ez a kitétel?
5. cikk / 5 Főállású szakemberek "rendelkezésre" állásának értelmezése
Kérdés: Ha az ajánlatkérő műszaki-szakmai alkalmassági feltételként főállású szakemberek rendelkezésre állását írja elő, elfogadható-e igazolásként az olyan tartalmú szándéknyilatkozat a szakemberekről, hogy azok az ajánlattevő nyertessége esetén – például a szerződéskötés időpontjától – az ajánlattevővel munkaszerződést kötnek, vagy már az ajánlattétel időpontjában is fenn kell állnia a munkaviszonynak?