In-house cég saját bevételének meghatározása

Kérdés: Beleszámítható-e az önkormányzat saját cégének bevételei közé az a bevétel, amit a bérlőktől, lakóktól, távhőszolgáltatást igénybe vevő lakóktól, közületektől, parkolókat igénybe vevőktől szed be, amikor azt szeretnénk megállapítani, hogy a tulajdonostól származó bevételek elérik-e a bevételek 80%-át?
Részlet a válaszából: […] A válasz megadása során nem vizsgáljuk az egyes szerződések tartalmát, hanem feltételezzük, hogy azok a szerződések, melyek az önkormányzat saját cége és az önkormányzat között állnak fenn, olyan szolgáltatásokat fednek le, melyek bevétele az in-house cég saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

"In house" tényállás értelmezése

Kérdés: Az önkormányzat és az üzemeltetési feladatokra létrehozott "in house" cége szeretne üzemeltetési szerződést kötni az önkormányzat tulajdonában álló épületre, melyben a Polgármesteri Hivatal működik. A szerződés becsült értéke meghaladja a nyílt közbeszerzési eljárás értékhatárát, azonban mint "in house" szerződés nem kerül sor közbeszerzésre, viszont a megkötendő szerződés szerint a Polgármesteri Hivatal fizeti a számlák ellenértékét az érintett cégnek, amely nem "in house" cége a Polgármesteri Hivatalnak. Megköthető ez a szerződés jogszerűen?
Részlet a válaszából: […] Az "in house" tényállást a Kbt. 9. §-a szabályozza a közbeszerzési kivételek körében.Az (1) bekezdés k) pont szerint nem kell alkalmaznia a Kbt.-t azokra a megállapodásokra, melyekre a ka) vagy a kb) szerinti feltételek teljesülnek.Így az alábbi megállapodásokra, melyeket–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.

Beszerzési tárgyak "in house" szerződéseknél

Kérdés: "In house" szerződésekkel kapcsolatos a kérdésem. Ha van olyan önkormányzati cég, amelynek a bevétele legalább 80 százalékban az önkormányzat(ok)tól származik – figyelemmel a Kbt. 9. §-ának (3) bekezdésére (az ellenértéket a közszolgáltatást igénybe vevők fizetik meg) –, valamennyi közbeszerzési tárgyra (építés, szolgáltatás) lehet vele ötéves szerződést kötni, vagy csak a szolgáltatásnál van kivétel [vö. 9. § (1) bekezdés ka) pont, illetve (5) bekezdés g) pont]?
Részlet a válaszából: […] ...azok a piaci és nem piaci szolgáltatások, melyeket az állami szervek a köz érdekében ellátnak, mely körbe tartoznak, és ennek megfelelően in-house beszerzésükre lehetőség van-e. Egy adott szolgáltatás általános gazdasági érdekű szolgáltatássá minősítése a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Bejelentkezés Kbt.-jogalanyként in-house tényállásnál

Kérdés: In-house tényállás esetén hogyan kell Kbt.-jogalanyként bejelentkezni?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő egyébként nem tartozna a Kbt.hatálya alá, a 22. § (1) bekezdés k) pontja alapján jelentkezhet be. Tekintettel a Kbt. 22. § (1) bekezdésének alábbi pontjaira,nagyobb a valószínűsége, hogy az érintett ajánlattevő egyébként a Kbt. hatályaalá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Jogosultság az in house beszerzés szabályai szerinti szerződésre

Kérdés: Ha több ajánlatkérő (állami önkormányzati szerv) közös, 100 százalékos tulajdonában van a gazdálkodó szervezet, közülük egy-egy tulajdonos jogosult-e vele az in house beszerzés szabályai szerint szerződni? (Természetesen a többi törvényi feltétel fennállása esetén.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2/A §-a értelmében nem minősül a 2. § (1) bekezdésealkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet– a közbeszerzési törvény 22. §-ának (1) bekezdése szerintiajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezetköt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.