Az üzleti titok tárgya

Kérdés: Lehet-e üzleti titok tárgya a járulék mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető az adat."A kérdés nem teljes körű, de azt feltételezzük, hogy indokoláskérés keretében olyan információt is üzleti titokká nyilvánított az ajánlattevő, aminek a nyilvánosságra hozatala...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.

Szerződés teljesítési határidejének módosítása

Kérdés: Lehet-e módosítani a szerződés teljesítésének határidejét? Amennyiben igen, milyen jogalappal?
Részlet a válaszából: […] ...mellett ismertetni példaként, hogy alátámasszuk, az adott eset körülményei döntik el, mely jogalapot érdemes alkalmazni a módosítás indokolása során.A D.467/2019. számú ügyben a kezdeményezést a Döntőbizottság akként bírálta el, hogy azt is megvizsgálta, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Üzleti titok a felolvasólapon

Kérdés: A felolvasólap tartalmaz olyan információt, mely üzleti titok tárgyát képezi. Hogyan lehet ezt az EKR-ben kezelni, figyelemmel arra, hogy ebből generál a rendszer bontási jegyzőkönyvet?
Részlet a válaszából: […] ...az információ.Az üzleti titokra vonatkozó definíció értelmében az iratnak elkülönített módon kell benyújtásra kerülnie, melyhez indokolást köteles csatolni az ajánlattevő. Technikai értelemben az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben a felolvasólap nyilvános, mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Fedezethiány jogkövetkezményei

Kérdés: A Kbt. 75. §-ának (4) bekezdéséből következik-e, hogy fedezethiány miatt csak abban az esetben nyilvánítható eredménytelennek az eljárás, ha a fedezetet az ajánlatkérő az ott meghatározottak szerint ismerteti az ajánlattevőkkel?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben – a 75. § (3) bekezdése alapján – a fedezet elvonásával kapcsolatos okokról szükséges indokolást adni. Ez a jogalap nem teszi szükségessé a fedezet ismertetését a Kbt. 75. §-ának (4) bekezdése szerint.A 75. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Részajánlattétel lehetőségének mellőzése közszolgáltatóknál

Kérdés: A közszolgáltatóknak nem kell indokolni a részajánlattétel lehetőségének mellőzését. Jelenti-e ez azt is, hogy vizsgálni sem kell? Vagy célszerű a fiókban tartani egy belső indoklást?
Részlet a válaszából: […] ...illetve hogy bizonyos feltételek esetén kötelezővé teszik a részekre bontást.Esetünkben a jogalkotó kifejezetten nem írja elő az indokolását a részekre bontás elhagyásának, ezért véleményünk szerint erre az ajánlatkérő nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Iratbetekintés iránti igény jelzésének határideje

Kérdés: A Kbt. nem szabályozza, hogy az összegezés kézhezvételét követően a gazdasági szereplőnek hány napon belül kell jelezni iratbetekintési szándékát. A Kbt. 45. §-ának (1) bekezdése csak azt szabályozza, hogy az ajánlatkérőnek 2 munkanapon belül kell időpontot biztosítani az iratbetekintésre. Hogyan értelmezendő a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] ...szereplő ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének – ideértve a hiánypótlást, felvilágosítást, valamint a 72. § szerinti indokolást is – üzleti titkot nem tartalmazó részébe betekinthessen. Az iratbetekintésre vonatkozó kérelemben a gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Fedezetismertetés és az eljárás eredménytelenné nyilvánításának kapcsolata az új Kbt.-ben

Kérdés: Mikor kell ismertetni a fedezetet ahhoz, hogy "eredményteleníteni" lehessen indokolás nélkül az eljárást?
Részlet a válaszából: […] A fedezetismertetés az új Kbt. értelmében már csak lehetőség, mely akár a hirdetményben, akár a hirdetmény mellett elküldött kérelemben – Kbt. 75. §-ának (4) bekezdése – megtörténhet, továbbá az ajánlatkérőnek lehetősége van a bontás megkezdése előtt ismertetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Kérdésfeltevés lehetősége az ajánlatok bontását követően

Kérdés: A bontástól az írásbeli összegzés megküldéséig milyen információt kérhetek az ajánlatkérőtől mint ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlati kötöttség esetleges meghosszabbításához. Ennek hiányában gyakorlatilag nincs értelme teljesítenie hiánypótlásnak és indokoláskérésnek megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.

Területileg elkülönülő épületekre beszerzendő szolgáltatások egybeszámítása

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy az ajánlatkérő által képviselt kastélyok, épületek vonatkozásában (melyek külső intézményeknek minősülnek), a területileg elkülönülő épületekre, az egyes épületenként a nemzeti értékhatárt el nem érő értékű takarítási és őrzés-védési szolgáltatásokat nem kell egybeszámítani, és ezen takarítási, valamint őrzés-védési szolgáltatásokra területenként (kastélyonként) az ajánlatkérő belső szabályzatának megfelelően három ajánlattevő részére megküldött árajánlatkérés alapján megbízási szerződéseket lehet kötni – mely a költséghatékonyságot is növelné?
Részlet a válaszából: […] ...becsült érték meghatározásához az összes rész értékét kell figyelembe venni – Kbt. 18. §-ának (1) és (2) bekezdése.A törvény indokolásának értelmében a módosítás új alapokra helyezi az arra vonatkozó szabályokat, hogy mely esetekben kell több szerződést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Indokoláskérés kirívóan alacsony árra elektronikus árlejtés esetén

Kérdés: A Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti nyílt eljárást folytatunk elektronikus árlejtéssel. Az egyik ajánlat több mint 20 százalékkal eltér a becsült érték összegétől, de a többi ajánlathoz képest is alacsonyabb árakat tartalmaz. Ilyen esetben, hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő? Az árlejtés előtt indokolást kér be, tekintettel arra, hogy csak az érvényes ajánlatot tevők vehetnek részt az árlejtésen, avagy az árlejtés után kéri be az indokolást? Esetleg előtte és utána is indokolást kér be? Amennyiben árlejtés előtt is rá kell kérdezni, az indokolás kérésénél egyúttal közölni kellene a becsült értéket és a rendelkezésre álló anyagi fedezetet is minden ajánlattevővel – ellentétben a kormányrendelet szövegével, mely szerint csak az árlejtés után kell ezeket ismertetni?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazva arra a következtetésre jussunk, hogy árlejtés esetében az árlejtésben történt végleges ajánlattételt követően kell indokolást kérni, függetlenül attól, hogy az értékelés szakaszának része.Az árlejtés esetében pedig figyelemmel kell lenni erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.
1
2