A Kbt. 115. §-ának alkalmazhatósága uniós forrás felhasználása esetén ajogszabály-módosítást követően

Kérdés: A Kbt. új 115. §-a szerinti szabályok másként fogalmaznak, és nem érintik a határon átnyúló jelleget, ami miatt uniós forrás esetében alkalmaztuk az eljárástípust. Hatással van-e a módosítás a korábbi jogértelmezésre?
Részlet a válaszából: […] ...a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szabályainak alkalmazása esetén az (5)-(7) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.Az indokolás értelmében az európai uniós finanszírozásban részesülő közbeszerzések esetén nem alkalmazható a Kbt. 115....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Területileg elkülönülő épületekre beszerzendő szolgáltatások egybeszámítása

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy az ajánlatkérő által képviselt kastélyok, épületek vonatkozásában (melyek külső intézményeknek minősülnek), a területileg elkülönülő épületekre, az egyes épületenként a nemzeti értékhatárt el nem érő értékű takarítási és őrzés-védési szolgáltatásokat nem kell egybeszámítani, és ezen takarítási, valamint őrzés-védési szolgáltatásokra területenként (kastélyonként) az ajánlatkérő belső szabályzatának megfelelően három ajánlattevő részére megküldött árajánlatkérés alapján megbízási szerződéseket lehet kötni – mely a költséghatékonyságot is növelné?
Részlet a válaszából: […] ...becsült érték meghatározásához az összes rész értékét kell figyelembe venni – Kbt. 18. §-ának (1) és (2) bekezdése.A törvény indokolásának értelmében a módosítás új alapokra helyezi az arra vonatkozó szabályokat, hogy mely esetekben kell több szerződést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Új egybeszámítási szabály értelmezése

Kérdés: Kérem, magyarázzák el nekem az új 18. § (2) bekezdését! Hogyan kell a továbbiakban egybeszámítani? Miben különbözik az új megközelítés a korábbiaktól?
Részlet a válaszából: […] ...bontva, több szerződés útján valósul meg, a becsült érték meghatározásához az összes rész értékét kell figyelembe venni.A törvény indokolásának értelmében a módosítás új alapokra helyezi az arra vonatkozó szabályokat, hogy mely esetekben kell több szerződést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

Egybeszámítás a Kbt. módosítását követően

Kérdés: A módosítás az egybeszámítási szabályokat jelentősen megváltoztatta: többek között ilyen az egyidejűség – amit az ajánlatkérő az éves tervhez tudott kötni – figyelmen kívül hagyása. Az ajánlatkérőnek folyamatosan kell beszerezni bizonyos árukat a tevékenysége ellátásához. Az eddigi gyakorlat szerint a szerződések lefedték a teljes időt, és nem feltétlenül naptári évre szóltak. Az egybeszámítást elvégezhetjük-e úgy, hogy a beszerzés évében összeszámoljuk valamennyi szerződés értékét az igény felmerülésétől függetlenül?
Részlet a válaszából: […] ...vagy nem megfelelő rezsimben szerezzen be.A részekre bontást könnyítő értelmezési keret a 2013. július 1-jén hatályba lépett törvény indokolásában található. A viszonylag részletes, ugyanakkor nagyon sok egyéb szempontot felvonultató indokolásból az alábbiak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Fedezet értelmezése a közszolgáltatók gyakorlatában

Kérdés: Várható-e a fedezet kifejezés eltűnése a közbeszerzési szabályozásból? (Értelmezése közszolgáltatóként nagyon sok problémát okoz.)
Részlet a válaszából: […] ...nem egyedi jelenség, hiszen az ajánlatok bontásakor felolvasott fedezet egyben lehetővé teszi az aránytalanul alacsony árra vonatkozó indokoláskérés előrejelzését az ajánlattevők számára, továbbá elvileg visszafogja a jogszerűtlenül eredménytelenné...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...a hasonlóság feltételét, összességében az általános irányelvi szabályok érvényesülésének adott így terepet, melyet a jogalkotó indokolásában nagyon részletesen és sokoldalúan kifejtett (www.parlament.hu T/11112 sz. törvényjavaslat);– érdekes kiegészítés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Önálló közbeszerzők bevonása központosított körbe

Kérdés: Önkormányzat vagyunk. Az eddigiekben egyes intézményeink önálló közbeszerzők voltak. Amennyiben most a Kbt. 17/B. §-a alapján az összes intézményünket bevonjuk a központosított körbe, akkor a továbbiakban hogyan vonatkozik az önkormányzatra a 40. §-ban megfogalmazott egybeszámítási szabály? Például, ha eddig egy intézmény külön-külön egyszerű közbeszerzési eljárással szerzett be élelmet, mint önálló szervezet – X iskola és Z öregek otthona (az egyszerű eljárást természetesen az értékhatár figyelembevételével alkalmazták: X iskola esetében 18 millió forint, Z öregek otthona esetében 23 millió forint). Ha a két intézményt közbeszerzésileg összevonjuk, akkor más közbeszerzési rezsimben (nyílt eljárás) kell-e lefolytatnunk az X iskolának, illetve a Z öregek otthonának az eljárásait (hiszen 18+23 = 39 millió forint), vagy továbbra is külön-külön szervezetnek tekinthetjük őket, és a következő beszerzéseiket is az egyszerű eljárási rendben tehetik-e meg? És amennyiben az önkormányzat fogja intézni az intézménye helyett annak közbeszerzési eljárásait, akkor az ajánlati, illetve ajánlattételi felhívási hirdetmények I.2.) pontját hogyan kell kitölteni? Az ajánlatkérő más ajánlattevők nevében folytatja a közbeszerzési eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...a beszerzési eljárást.Ebben az esetben más nevében fogja lebonyolítani az eljárástajánlatkérő, aki/amely a törvénymódosítás indokolása ellenére a Kbt. alapjánakár független szerv, tanácsadó is lehet. Összességében tehát nem intézmények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.