Bírálati szemponthoz szükséges, megajánlott termékek ismertetőjének titkosítása

Kérdés: Árubeszerzés esetében lehet-e titkosítani a bírálati szemponthoz szükséges, a megajánlott termékek ismertetőjét, adatlapjait stb.? A Döntőbizottság a D. 489/18/2020. számú ügyben kimondta, hogy önmagában az, hogy egy ajánlattevő nem kívánja a versenytársak tudomására hozni, hogy mely konkrét terméket ajánlotta meg, még nem alapozza meg az egyébként önmagában nyilvánosan megismerhető termékleírások, -összetevők, -jellemzők, -tanúsítványok üzleti titok körébe tartozását. Ennek mentén lehet eljárni? Vannak kivételek?
Részlet a válaszából: […] ...minősítését sérelmezte, ezzel szemben az ajánlatkérő álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő rendkívül alapos és részletes indokolást nyújtott be az üzleti titkot tartalmazó dokumentumok tekintetében.A kérelmező szerint a nyertes ajánlattevő ajánlatában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Szerződésmódosítás több jogalapon

Kérdés: Mi a követendő megoldás akkor, amikor több jogalapja is lehet a szerződésmódosításnak? Hogyan kell eljárni? Mindenképpen kell választani egyet?
Részlet a válaszából: […] ...a formában nem javasoljuk szabadon értelmezni a rendelkezést, és több jogalapot is felvetni, pontosan az egyes jogalapok más jellege és az indokolás különbözősége miatt.A 141. § (4) bekezdésének a)-c) pontjai szerint a (2) bekezdésben szabályozott esetek mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Ajánlat érvénytelensége beárazatlan tételek esetén

Kérdés: Érvénytelen-e az ajánlat, ha az ajánlattevő nem minden tételt árazott be, azaz néhány tétel anyag- és díjköltsége is nullásan szerepel? A) esetben az ajánlati felhívás kifejezetten rögzíti az érvénytelenségi esetet, B) esetben nem rendelkezik az ajánlati felhívás/dokumentáció. Milyen következménye lehet annak, ha az ajánlatkérő az eljárás során nem tett fel kérdést a nullás tétellel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...érdemes kitérni arra, hogy ilyen egyértelmű esetben, amennyiben nincs beárazva egy-egy sor, szükséges-e az ajánlatkérőnek indokolást kérnie az ajánlattevőtől. Az aránytalanul alacsony árra vonatkozó szabályok értelmében egyrészt nemcsak az összárat, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...információt, üzleti titkot nem érintő információt kér az adatlapról, azt az ajánlatkérő köteles megadni, hiszen az ajánlattevő indokolásában ki kellett, hogy térjen a gyártói adatlap azon paramétereire, melyeket üzleti titoknak kíván nyilvánítani. Ez azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Kirívó, lehetetlen tartalmi elemek az ajánlatban

Kérdés: Mi a gyakorlati haszna a Kbt. 86-87. §-ainak?
Részlet a válaszából: […] ...ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő köteles az általa lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint az indokolást írásban bekérni az érintett ajánlattevőtől. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.