Eljárás az ajánlat (részvételi jelentkezés) informatikai szempontú hibája esetén

Kérdés: Ha nem olvasható az ajánlat, amit az ajánlattevő elektronikusan benyújtott az eljárás során, akkor, ha emiatt az ajánlat érvénytelen lesz, nem lesz két ajánlatom, ami az eljárás eredményességéhez kell. Ez a helyzet tehát – ha jól értelmezem – vezethet az eljárás eredménytelenségéhez?
Részlet a válaszából: […] ...tehát benyújtásra kerül, hiszen az ajánlattevőnek (részvételre jelentkezőnek) az űrlapokat szükséges kitöltenie, azaz számos olyan információt kell feltöltenie, melynek során informatikai formai hiányosság nem léphet fel. Ha külön dokumentum kerül feltöltésre,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.

Ajánlatkérő kötelezettsége a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi ok előírása esetén

Kérdés: Az új módosítás értelmében ha nem érkezik két érvényes ajánlat, akkor az ajánlatkérőnek kötelessége jelezni, hogy nem akarja eredménytelenné nyilvánítani az eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdés e) pontjának kötelező alkalmazását, úgy az ajánlatkérőnek eljárást megindító felhívásában meg kell adnia e körben az információt.Fentiek azonban nem teszik szükségessé a 75. § (2) bekezdés e) pontjának nem alkalmazásával kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Indokoláskérés kirívóan alacsony árra elektronikus árlejtés esetén

Kérdés: A Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti nyílt eljárást folytatunk elektronikus árlejtéssel. Az egyik ajánlat több mint 20 százalékkal eltér a becsült érték összegétől, de a többi ajánlathoz képest is alacsonyabb árakat tartalmaz. Ilyen esetben, hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő? Az árlejtés előtt indokolást kér be, tekintettel arra, hogy csak az érvényes ajánlatot tevők vehetnek részt az árlejtésen, avagy az árlejtés után kéri be az indokolást? Esetleg előtte és utána is indokolást kér be? Amennyiben árlejtés előtt is rá kell kérdezni, az indokolás kérésénél egyúttal közölni kellene a becsült értéket és a rendelkezésre álló anyagi fedezetet is minden ajánlattevővel – ellentétben a kormányrendelet szövegével, mely szerint csak az árlejtés után kell ezeket ismertetni?
Részlet a válaszából: […] ...1-jétől bekerült a 257/2007. kormányrendeletbe az a kisegítő szabály, mely egyértelművé teszi, hogy csak az árlejtést követően kell információt szolgáltatni a becsült értékről és a fedezetről az alábbiak szerint:– amennyiben valamely közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Végleges árajánlat benyújtása tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban van-e arra lehetősége az ajánlattevőnek, hogy írásos végleges ajánlatot nyújtson be annak ellenére, hogy az ajánlatkérő ezt nem kérte és nem tette lehetővé? Az ajánlatkérőnek el kell-e ezt fogadnia, különösen akkor, ha négy ajánlattevővel külön-külön folytatja le a tárgyalásokat?
Részlet a válaszából: […] ...esetre.A rendelkezés értelmében az ajánlatkérőnek – amennyiben az ajánlattételi felhívás erre vonatkozóan nem adott pontos információt – előzetesen egyértelműen az ajánlattevők tudomására kell hoznia, hogy mikor fogja a tárgyalásokat lezárni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.

Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet a válaszából: […] ...a bírálati szempontok szerinti értékelés. Az érvényességvizsgálata eltérően a nyílt eljárástól tehát addig tart, amíg olyan információkvizsgálatáról van szó, melyek a tárgyalás során biztosan nem változnak.Problémát tehát a bírálati szempont szerinti elemek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.