Építési beruházások rendeleti szabályozásával kapcsolatos problémák

Kérdés: Kérdéseink az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. Korm. rendelettel kapcsolatosak, a következők szerint: a) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény esetében mi fogadható el hitelt érdemlő igazolásnak? Elfogadható-e például igazolásnak az ajánlattevő saját nyilatkozata arról, hogy az előírt összeg likvid formában rendelkezésére áll? b) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény a Kbt. 66. § (1) bekezdésének a) vagy d) pontja alapján írható elő? c) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének b) pontjával kapcsolatos kérdésünk, hogy ezen követelmény előírása mellett más, a Kbt. 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti követelmény is előírható? d) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti követelmény esetében valamennyi, a teljesítéshez szükséges munkagépet, berendezést elő kell írni? A munkagépnek, illetve a berendezésnek van-e jogszabályi definíciója? A talicska például annak minősül? e) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti követelmény esetében milyen jogszerű képzettségi-végzettségi előírást támaszthat az ajánlatkérő a vezető tisztségviselővel szemben, tekintettel arra, hogy egyetlen jogszabály sem ír elő ilyen követelményt, így az ajánlatkérő bármit ír elő, az túlzott követelménynek minősülhet?
Részlet a válaszából: […] ...hasonló kérdéseket az ajánlattevők isfel fognak tenni az eljárás során. Azaz specifikálni szükséges, miről kíván azajánlatkérő információt kapni, ehhez nem áll rendelkezésre egységes munkagépvagy berendezés definíció;– a vezető tisztségviselőre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Kérelem adatok üzleti titokkénti kezelése iránt

Kérdés: Milyen módon kérheti az ajánlattevő, hogy az ajánlatkérő üzleti titokként kezelje egyes adatait?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdés értelmében az ajánlattevő azonban nemtilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyanténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak a nyilvánosságra hozatalát,amely a bírálati szempont alapján értékelésre kerül....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Időkorlátozás dokumentáció személyes átvételénél

Kérdés: Az ajánlatkérő kikötötte, hogy amennyiben személyesen kívánja átvenni az ajánlattevő a dokumentációt, ennek feltétele előzetes időpont-egyeztetés. Nem sérti-e ez a Kbt. alapelveit, illetve nem várható-e el az, hogy a személyes átvétel lehetőségét az ajánlatkérő munkaidőben folyamatosan biztosítsa?
Részlet a válaszából: […] ...részéről. Amennyiben a kérdés szerinti "előzetes időpont-egyeztetés"azt jelenti, hogy a dokumentáció átvételére vonatkozó információkat azajánlatkérő nem tette közzé, vagy a dokumentáció átvételét nem biztosítjafolyamatosan az általa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Közzétételi kötelezettség

Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéseket teljes terjedelmükben közzé kell tenni, illetve milyen részletességgel kell ennek a kötelezettségnek eleget tenni? Mi a helyzet akkor, ha az ajánlatkérőnek nincs honlapja?
Részlet a válaszából: […] ...minősül üzleti titoknak. Az ajánlattevőazonban nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének),valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakbanegyütt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a bírálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Ajánlattevő és erőforrás-szervezet közötti jogviszony ismertetése

Kérdés: A felhívás lehetőséget ad erőforrás-szervezet igénybevételére. Ezzel kapcsolatban csatolni kell az erőforrás-szervezet kötelezettségvállaló nyilatkozatát, amelynek egyebek mellett tartalmaznia kell az ajánlattevő és az erőforrás-szervezet jogviszonyának leírását. E mit jelent? És: milyen részletességűnek kell lennie a leírásnak?
Részlet a válaszából: […] ...során tehát a feleknek törekedniük kell arra, hogy a szükségeserőforrások rendelkezésre állásával kapcsolatban is tartalmazzon elegendőinformációt a leírás. Annak ellenére tehát, hogy az érintett szervezetkötelezettségvállalásra vonatkozó nyilatkozatának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Üzleti titok referenciaigazolásban

Kérdés: A műszaki alkalmasság vonatkozásában az ajánlatkérők gyakran kérnek referenciaigazolást, meghatározott adattartalommal. Vannak olyan esetek, amikor olyan adatokat is kérnek a referenciaigazolás részeként, amelyek üzleti titkot, esetleg nem publikus gyártásitechnológia-leírást tartalmaznak. Milyen lehetőség van arra, hogy ezek az adatok ne kerülhessenek a szintén ajánlatot tevő versenytársak birtokába?
Részlet a válaszából: […] ...lévő üzleti titok ne kerüljön nyilvánosságra, azaz például egyesetleges iratbetekintés során más ajánlattevő ne juthasson ezen információkbirtokába. Ez a feltétel pedig, hogy az ajánlattevő az ajánlatában -kifejezetten és elkülönített módon, mellékletben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Többfordulós eljárás indokoltsága

Kérdés: Mikor indokolt az ún. többfordulós eljárás igénybevétele? Mely eljárástípusoknál jöhet ez szóba?
Részlet a válaszából: […] ...melynek alapja, hogy az ajánlattételt követőennem áll be az ajánlati kötöttség, s a tárgyalások menetét, valamint az alapvetőinformációkat már az eljárást megindító hirdetményben közölni kell azérintettekkel.A versenypárbeszéd – amely a Kbt. 4....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Keretösszeg mint üzleti titok

Kérdés: A kiírásban nem szerepelt a közbeszerzési pályázat keretösszege. Az ajánlatkérő indoklása szerint azért nem, mert az üzleti titok és a tényleges keretösszeget majd a nyertes ajánlattevő árajánlata alapján írják be a szerződésbe. Ez így törvényes?
Részlet a válaszából: […] ...Ptk. fentiekben hivatkozott rendelkezései akövetkezőket tartalmazzák.Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó mindenolyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala,illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Konzorcium, közös ajánlattétel, együttes részvétel

Kérdés: Mi a különbség közbeszerzési eljáráson a konzorciumi formában való részvétel és a közös ajánlattétel, együttes részvétel között a közbeszerzés szempontjából és nem közbeszerzési szempontból is? Gondolunk itt mindkét esetben a cégek felelősségeinek körére – külön, illetve egyetemlegesen –, a cégek jogaira külön-külön, valamint milyen mértékű ellenőrzésük lehet egymás tevékenysége fölött a projekten belül?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlat kizárását, illetve érvénytelenségét eredményezi.Ún. közbeszerzési környezetben az ajánlattevőknek általábantöbb információt kell nyújtaniuk az ajánlatkérő számára. A kizáró okok ésalkalmassági feltételek igazolásán túl – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

Bírálati szempont megadásának határideje "hirdetményes" tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Hirdetmény feladásával indított tárgyalásos eljárás esetén kötelező-e már a részvételi felhívásban megadni a bírálat szempontját, illetve részszempontjait, vagy elég azokat az ajánlattételi felhívásban közölni? (A közbeszerzési törvény 101. §-a alapján számunkra úgy tűnik, hogy elegendő később.)
Részlet a válaszából: […] ...és aszerződéskötés tervezett időpontját, valamint– a dokumentáció, illetőleg a biztosíték rendelkezésrebocsátásával kapcsolatos információkat.A részvételi felhívás kötelező tartalma, tehát abban megkell adni– a részvételi jelentkezés benyújtására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.
1
2
3
4
6