Hamis adatszolgáltatással kapcsolatos jelentési kötelezettség alkalmasság nem megfelelő igazolása miatt

Kérdés: Amennyiben egy ajánlattevő nem igazolja megfelelően az alkalmasságát, az ajánlatkérőnek kötelessége lejelentenie hamis adatszolgáltatás miatt?
Részlet a válaszából: […] ...Ehhez azonban arra van szükség, hogy az az ajánlatkérő, mely eredetileg kizárta az eljárásból az adott ajánlattevőt, ezeket az információkat a Közbeszerzési Hatósággal megossza, segítve ezzel a későbbiekben az ajánlatkérők munkáját.A Kbt. 62. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Hamis adatszolgáltatás értelmezése

Kérdés: Létezik-e olyan hamis adatszolgáltatás, ami nem gondatlan, nem is szándékos, egyszerűen csak másként értelmezi az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében vagy a szándékosságot, vagy a gondatlanságot ki kell merítenie az adatközlésnek, a direkt módon valóságtól eltérő információ közlése egyértelműen hamis adatszolgáltatásként kerül definiálásra. Amennyiben az Esaprojekt-ügy mondanivalóját is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Hamis adatszolgáltatás szakember referenciájával kapcsolatban

Kérdés: Abban az esetben, ha értékelési szempont, a szakember referenciája és iratbetekintés során az egyik ajánlatkérő megállapítja, hogy a referenciában megjelölt tétel nem pontosan azt tartalmazza, amit az ajánlatkérő előírt – így az valójában nem fogadható el –, az hamis nyilatkozattételnek minősül vagy sem? (Az alkalmassági követelmény csak a szakember képesítését írja elő, a referenciát az értékeléshez kérik, továbbá hiánypótlást követően adta be végül a referenciát az ajánlattevő, tehát már nincs lehetőség több kör hiánypótlásra a kérdésben.)
Részlet a válaszából: […] ...egyértelmű. Mivel már nincs lehetőség ennek tisztázására, így az ajánlatkérőnek döntenie kell az érvénytelenségről, azonban a fenti információ birtokában aránytalan lenne a hamis adatszolgáltatás megállapítása olyan helyzetben, amikor az ajánlattevő nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Egyéni vállalkozó adatainak javítása hibás regisztráció esetén

Kérdés: Egyéni vállalkozó ajánlattevő EKR-regisztrációja során magánszemély megnevezéssel regisztrálta magát (például: Minta János egyéni vállalkozó helyett Minta Jánosként), majd így nyújtotta be ajánlatát. A hiba egyértelmű a többi megadott adatból következően (például: adószám). Az ajánlatkérő hiánypótlás/felvilágosítás keretein belül kérheti-e az adatok javítását, módosítását?
Részlet a válaszából: […] ...számára, hogy milyen minőségében kíván az ajánlattevő ajánlatot tenni, és a későbbiekben szerződni, így az eljárás során az információ megadása kérhető, hiánypótlás keretében megadható. Semmilyen módon nem javasolt másik, új regisztráció alkalmazása ebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Valótlan adatrögzítés a regisztráció során

Kérdés: Hamis adatszolgáltatásnak minősül-e, ha az ajánlattevő kkv-nak vallja magát az eljárás során, pedig biztosan nem az? Mivel az eljárásban ezt le kell nyilatkoznia, mindez nyomon követhető, és akár jogorvoslati eljárás is kezdeményezhető?
Részlet a válaszából: […] ...regisztráció szükséges. A regisztráció egységes, ugyanazon természetes személy vagy jogi személy egy regisztrációval rendelkezhet.Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 5. § (1) bekezdés a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Hiánypótlási szabályok értelmezése

Kérdés: Amikor az ajánlatkérő olyan hiánypótlást bocsát ki, melyet jogszabály nem tesz lehetővé – mert például olyan elem pótlására szólítja fel az ajánlattevőt, amit az valójában nem hiánypótoltathat –, mire lehet hivatkozni? Hazai jogesetekre? (Az irányelvben alig van szó hiánypótlásról.)
Részlet a válaszából: […] ...megállapította, hogy a tájékoztatáskérés azonban nem pótolhatja a szerződési dokumentáció által megkövetelt hiányzó iratokat vagy információkat, mivel az ajánlatkérőnek szigorúan tartania kell magát azokhoz a feltételekhez, amelyeket saját maga határozott meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Üzleti titokká nyilvánítás határai

Kérdés: Titkosítható-e az az információ az ajánlattevő részéről, amely alapján az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot? Azaz a kizárt versenytárs iratbetekintés-kérése során azzal szembesül, hogy éppen az az adat van titkosítva, amely alapján a kizárt versenytárs meggyőződhetne arról, hogy valóban, tényszerűen jogos a kizárás.
Részlet a válaszából: […] ...§) tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó iratokat úgy kell elkészíteni, hogy azok az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (3) bekezdésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Ajánlatkérő által adott információk ellenőrzése

Kérdés: Hogyan tudom ellenőrizni az ajánlatkérő által adott információk pontosságát? Milyen alapon felelek én ezért? Előírható ez egyáltalán az ajánlattevő kötelezettségeként?
Részlet a válaszából: […] ...információk pontosságával kapcsolatban az ajánlattevőfelel, hiszen nem közölhet az ajánlatában hamis adatot, azaz a valóságtóleltérő információt. Amennyiben az ajánlatkérő pontosan nyilatkoztatja azajánlattevőket a rendelkezésükre álló szakmai tapasztalatról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.