4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Iratbetekintés és tájékoztatási kötelezettség a Kbt.-ben
Kérdés: Az uniós irányelvekben nem látom azt a szigorú üzenetet, hogy az ajánlattevők tudomására kell hozni mindent, ami alapján megtudják, miért nem nyertek egy adott közbeszerzési eljárásban. Ezt csak a hazai szabályozás tartalmazza. Szükséges-e ez a tartalom a Kbt.-ben?
2. cikk / 4 65%-os szabály eltörlésének hatása keretmegállapodásra és előminősítésre
Kérdés: Keretmegállapodásos eljárás esetében is meg kell maradnia a 65%-os szabálynak a már megkötött szerződéseknél a jogszabályváltozásra figyelemmel, vagy lehetőség van módosításra? Mi a helyzet előminősítés esetében?
3. cikk / 4 Lehetőségek a teljes szerződéses mennyiség lehívásának nemteljesítése esetén
Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem hívja le a teljes szerződéses mennyiséget? Esetünkben áruról van szó. Nekünk mint szállítónak van-e bármely jogi lehetőségünk ezt követelni? Tárgyalásos eljárásban is köteles az ajánlatkérő a teljes mennyiséget megrendelni és kifizetni? Ha úgy dönt az ajánlatkérő, hogy a szerződéses mennyiség egy részére mégsem tart igényt, és nem hívja le, akkor milyen jogi lehetőségünk van? Hogyan alakul a helyzet abban az esetben, ha a hirdetményben nem tette közzé, hogy nem fogja lerendelni a teljes mennyiséget?
4. cikk / 4 Keretmegállapodás megköthetősége két, érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevő esetén
Kérdés: A módosított Kbt. 136/A §-ának (4) bekezdése kimondja, hogy a keretmegállapodásos eljárás akkor is eredménytelen, ha az érvényes ajánlatot benyújtók száma nem éri el a hármat. Azt jelenti-e mindez, hogy amennyiben például csupán kettő, minden szempontból érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevő van, úgy velük – tőlük kívülálló okok miatt – mégsem köthető keretmegállapodás? Ha a válasz igen, úgy nem tartanak-e attól, hogy ennek elkerülése érdekében "látszatajánlatokkal" fogják az ajánlattevők az érvénytelenséget elkerülni?