64 cikk rendezése:
1. cikk / 64 Értékhatárok
Kérdés: Mikor változnak újra az értékhatárok? Lesz-e változás 2024-ben nemzeti vagy uniós értékhatár vonatkozásában?
2. cikk / 64 Egy ajánlattevő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Figyelemmel a C-376/21. számú ügyre, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megindítása során szükséges-e indokolni, hogy miért egy ajánlattevőt hívok meg, amikor a 98. § (2) bekezdés b) pont szerinti jogalapot használom?
3. cikk / 64 Kapacitásnyújtóval kötött előszerződés tartalma
Kérdés: A kapacitásnyújtóval kötött előszerződésnek konkrétan tartalmaznia kell a díjazásban való megállapodásra utalást (mint a Ptk. szerinti lényeges feltétel), vagy elegendő az a fordulat, hogy a felek megállapodnak, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén egy végleges szerződés keretében rögzítik a tárgyi közbeszerzési eljárás szerződésének teljesítése érdekében, a közreműködés részletes, mindenre kiterjedő feltételeit?
4. cikk / 64 Részekre bontás jogszerűsége építési beruházás tárgyú közbeszerzések esetén
Kérdés: Építési beruházás (útfelújítás, aszfaltozás és térkövezés) tárgyú közbeszerzési eljárás esetében hogyan érvényesülnek az összeszámítási szabályok? Van-e lehetőség részekre bontásra, milyen szempontok alapján kell megítélni az egyes részek összetartozását, avagy elkülöníthetőségét?
5. cikk / 64 Tevékenység redukálása szerződésmódosítással keretszerződés meghosszabbításakor
Kérdés: Lehet egy szerződést úgy módosítani, hogy csak az egyik tevékenység vonatkozásában folytatnánk az együttműködést, a másik esetében nem, mert már alig tudjuk tartani az árakat? Egy keretszerződés meghosszabbításáról van szó. Erre van lehetőség szerződésmódosítás körében?
6. cikk / 64 Ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyekkel kapcsolatos új szabályozás
Kérdés: A Kbt. módosításában mit jelent az "ideiglenes védelemre jogosultként elismert személy", és milyen szabály vonatkozik erre?
7. cikk / 64 Szerződések leválaszthatóságának értelmezése
Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 19. § (4) bekezdését, mit jelent és milyen célokat szolgál a leválasztás jogintézménye? Mire kell ügyelni akkor, ha az ajánlatkérő élni kíván a leválasztás lehetőségével?
8. cikk / 64 Kivitelezői névjegyzékben szereplés vizsgálata építési beruházásoknál
Kérdés: Építési beruházás esetén kötelező-e vizsgálni minden esetben (nemzeti eljárásrend esetén is) a 322/2015. kormányrendelet 21. § (1) bekezdése szerinti építőipari kivitelezői névjegyzékben való szereplést? A kormányrendelet szerint a Kbt. Második része szerinti eljárásban kötelező az előírás az ajánlati felhívásban, azonban a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárásban az ajánlatkérő szintén a Második Részben meghatározott szabályok szerint jár el, tehát a 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nyílt eljárás és a Kbt. 115. § szerinti eljárás esetén is kötelező-e az ajánlatkérőnek vizsgálni a kivitelezői névjegyzékben való szereplést?
9. cikk / 64 "Nulla" ár kezelése az ajánlatban
Kérdés: Egy előadáson azt hallottam, hogy van olyan EUB-döntés, mely szerint a nulla árat is el kell fogadni az ajánlatban. Ennek van-e bármilyen alapja?
10. cikk / 64 Alkalmasságot igazoló szervezet választható kizáró ok alá kerülése igazolási szakaszban
Kérdés: Igazolási szakaszban vagyunk nyílt eljárásban, de kizáró okok alá került az alkalmasságot igazoló szervezetünk – választható kizáró ok miatt. Gondot okoz-e, ha választható kizáró ok miatt történik, nem pedig kötelező miatt, illetve az, hogy 69. § (4) bekezdés az aktuális eljárási cselekményünk, nem pedig hiánypótlás?