Eljárás ismételt iratbetekintési kérelem esetén

Kérdés: Lehet-e a Kbt. 45. § (1) bekezdésére figyelemmel ismételt iratbetekintéssel élni abban az esetben, ha a kérelmező az összegzés megküldését követően egyszer már betekintett az iratokba a nyertes ajánlattevő árindokolása kapcsán, ezután pedig előzetes vitarendezési kérelemmel élt, melynek hatására az ajánlatkérő hiánypótlási felhívás keretében kiegészítő árindoklást kért a nyertes ajánlattevőtől? Jogszerű-e ilyen esetben az iratbetekintési kérelem ajánlatkérő általi elutasítása?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésből az tűnik ki, hogy az ajánlattevő a kiegészítő árindoklás keretében benyújtott iratot is meg kívánta tekinteni. A Kbt. 45. § (1) bekezdése szerint az adott eljárásban részt vett ajánlattevő az ajánlatok elbírálásáról készített összegezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Ajánlatkérő önkéntes reparálási lehetősége a Döntőbizottság előtti eljárásban

Kérdés: Reparálhat-e önként az ajánlatkérő a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti eljárásban, miután nem adott helyt az előzetes vitarendezési kérelmünknek, és emiatt jogorvoslati eljárás kezdeményezésére kényszerültünk? Mi a teendő ilyen esetben, mire tarthatunk igényt? [Az ajánlatkérő először részletes érdemi ellenkérelmet terjesztett elő, amelyben kérte az ajánlattevő jogorvoslati kérelmének elutasítását. Ezután váratlanul bejelentette, hogy az ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége tárgyában meghozott döntését visszavonja az ajánlattevő által indított jogorvoslati eljárásra tekintettel, és egyúttal hiánypótlási felhívást bocsátott ki, mert mind előzetes vitarendezési, mind jogorvoslati kérelmében azt sérelmezte az ajánlattevő, hogy az ajánlatkérő hiánypótlási felhívás kibocsátása helyett az ajánlatot jogellenesen érvénytelenné nyilvánította. A Közbeszerzési Döntőbizottság erre – az eljárás okafogyottá válása miatt – a jogorvoslati eljárást megszüntette, és végzésében úgy rendelkezett, hogy az ajánlattevő részére vissza kell téríteni a lerótt igazgatási szolgáltatási díj teljes összegét.]
Részlet a válaszából: […] ...valamint a joggal való visszaélés tilalmával), nem utolsósorban pedig az elő­zetes vitarendezés céljával és rendeltetésével.(Kéziratzárás: 2021. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Jogorvoslat az ajánlatkérő kezdeményezésére

Kérdés: A D. 194/2020. ügyben az ajánlatkérő fordul a jogorvoslati fórumhoz azzal, hogy nem hívott fel mást igazolásra. Ebben az esetben indokolt ez?
Részlet a válaszából: […] ...lehetővé vált a bírálat folytatása, és a Kbt. 69. § (6) bekezdése alkalmazásával eredményes eljárás lebonyolítása.(Kéziratzárás: 2020. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...§ szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) (Ptk. 2:47. §) tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Iratbetekintés iránti igény jelzésének határideje

Kérdés: A Kbt. nem szabályozza, hogy az összegezés kézhezvételét követően a gazdasági szereplőnek hány napon belül kell jelezni iratbetekintési szándékát. A Kbt. 45. §-ának (1) bekezdése csak azt szabályozza, hogy az ajánlatkérőnek 2 munkanapon belül kell időpontot biztosítani az iratbetekintésre. Hogyan értelmezendő a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] ...összegezés megküldését követően abból a célból történik, hogy az ajánlattevő (gazdasági szereplő) meggyőződjön arról, valóban megfelelően történt-e a bírálat, az értékelés. A Kbt. lehetőséget biztosít e célból arra, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Objektív alapú indokolás értelmezése állami támogatás esetén

Kérdés: Állami támogatást kaptunk a beszerzés tárgyához kapcsolódó szolgáltatás nyújtásához, ezért tudtunk kedvezőbb árakat adni, mint a többi ajánlattevő. Az ajánlatkérő indokolásunkat nem fogadta el, az ajánlatot érvénytelennek nyilvánította. Jogszerű volt az eljárása? Ilyen esetben mi az ajánlatkérő eljárásrendje?
Részlet a válaszából: […] ...(3)-(8) bekezdései igazítanak el a felvetett kérdésben az alábbiak szerint.Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról. Ha az indokolás nem elégséges a megalapozott döntéshez,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Ajánlatkérő iratainak postai kézbesítése

Kérdés: Van-e olyan rendelkezése a Kbt.-nek, amellyel kizárja, hogy bármely iratot postai úton küldjön meg az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A hatályos Kbt. szerint írásban történik a postai vagy közvetlen kézbesítés, a fax, vagy az elektronikus úton történő kapcsolattartás. A postai út igénybevételére azonban csak kivételesen és indokolt esetben van lehetőség.A törvény 35. §-ának (1) bekezdése szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 19.

Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett

Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...korlátai az alábbiakban olvashatók:– az ajánlattevő az ajánlatában elkülönített módonelhelyezett, üzleti titkot tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalátmegtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó iratokat úgy kell elkészíteni, hogyazok ne tartalmazzanak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Hirdetményekkel kapcsolatos fizetési kötelezettség az új Kbt. hatálybalépése után

Kérdés: Ha az új közbeszerzési törvény hatályba lép, kell fizetnünk még azokért a teljesítésről szóló hirdetményekért, amelyekért most is fizetünk, vagy már egyáltalán nem kell fizetünk semmilyen hirdetményért csak azért, hogy közzétegye a Közbeszerzések Tanácsa?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatban irányadó tehát a 34.§ (2) bekezdés, melynek értelmében a teljesítéstől számított öt évig kötelesajánlatkérő az iratokat megőrizni, és a 31. § (4) bekezdés alapján az adatoknakelektronikusan is elérhetőnek kell lenniük.A 34. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó szabályokat, hogy azbefolyásolta az ajánlattevő esélyét a közbeszerzési eljárás megnyerésére."A jogorvoslat során az iratbetekintési jog kizárásávalkapcsolatosan az alábbi szabály lépett hatályba, mely szerint a Kbt. 337. § (2)bekezdése helyébe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.
1
2