10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Szerződés késői aláírása
Kérdés: Eljárásunkban 3 darab előzetes vitarendezés miatt a szerződéskötésre nyitva álló határidő lejárt, a Kbt. 80. § (5) bekezdése értelmében a szerződéskötésre nem kerülhetett sor, mert a Kbt. 131. § (5) bekezdésében írt határidő lejárt. Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelmekben foglaltaknak nem adott helyt, az összegezést nem módosította. Megköthető-e a szerződés a szerződéskötésre nyitva álló 30 napos határidő elteltét követően? A moratórium természetesen már letelt. Szükséges/lehetséges-e nyilatkozat bekérése a nyertes ajánlattevőtől a Kbt. 131. § (7) bekezdése, illetve a 75. § (1) bekezdés c) pontjára tekintettel?
2. cikk / 10 Részekre bontott közbeszerzési eljáráson belüli további részekre bontás indokoltsága
Kérdés: Jogsértően jár-e el az ajánlatkérő, ha az eredetileg részekre bontott közbeszerzési eljáráson belül a különböző orvosi eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzési részt nem bontja további részekre az egyes eszköztípusok szerint (például CT és MR képalkotó berendezések), hanem ehelyett egységesen valósítja meg a képalkotó eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzési részt?
3. cikk / 10 A bírságmegállapítás szempontjai jogorvoslati eljárásban
Kérdés: Mi alapján dönt a jogorvoslati fórum, amikor a bírságot megállapítja? (Több olyan esetet látunk, amikor azonos jogsértést másként bírál el, és nem minden esetben indokolható mindez a becsült érték különbségével.)
4. cikk / 10 Kérelmi elemek számának meghatározása jogorvoslati eljárásban
Kérdés: Jogorvoslat kezdeményezése során a tanácsadó és saját jogászunk között vita alakult ki, hogy három vagy négy kérelmi elemnek minősül-e a kezdeményezésünk. Egyértelműen beszámoztuk a kérelmeket, majd ezt követően az egyik kérelmi elem kapcsán kiegészítést tettünk, még határidőben. Tekintheti-e a jogorvoslati fórum mindezt egy negyedik kérelmi elemnek?
5. cikk / 10 Árrészletező, árazott költségvetés hiánypótoltatása
Kérdés: Mi a különbség az árrészletező és az árazott költségvetés között? (Egy hazai jogorvoslati ügyben tette az előzőek szerinti megkülönböztetést a Döntőbizottság a D. 93/2020. számú ügyben.)
6. cikk / 10 Jogorvoslati eljárások díja
Kérdés: Milyen összeget kellene fizetni jogorvoslati díjként az ajánlatkérő döntésének megtámadásához? Milyen mértékű az eljárás díja, ha például közérdekű keresettel fordul az ajánlattevő a DB-hez vagy a KH elnökéhez?
7. cikk / 10 2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás
Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
8. cikk / 10 Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban
Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
9. cikk / 10 Ajánlatkérő kötelezettsége kirívóan alacsony ár megadása esetén
Kérdés: A bontás alapján egyértelmű volt, hogy egy ajánlatban kirívóan alacsony árat adott meg az ajánlattevő a teljes munkára. Az ajánlatkérő ennek ellenére nem hívta fel arra, hogy ezt indokolja. Milyen következményekkel jár ez a mulasztás? Mit tehetünk ellene? És mikor?
10. cikk / 10 Érvénytelen ajánlat figyelembevétele a kirívóan alacsony ár meghatározásánál
Kérdés: A kirívóan alacsony ár meghatározásánál a törvény nem rendelkezik arról a lehetőségről, ha egy ajánlat már eleve (például nem pótolható hiányosság miatt) érvénytelennek minősül, figyelembe veendő-e. A törvény szövege alapján igen, azonban felmerülhet az is, hogy annak figyelembevétele miatt olyan ajánlat is kirívóan alacsonynak minősül, amely különben nem esne ebbe a kategóriába. Milyen mérlegelési jogköre lehet ekkor az ajánlatkérőnek?
