25 cikk rendezése:
11. cikk / 25 Betekintési jog és előzetes vitarendezés bírálati szakaszban
Kérdés: Nyílt eljárásban a harmadikok vagyunk, de feltételezzük, hogy az előttünk lévő ajánlattevők ajánlatának műszaki tartalma nem felel meg az előírásoknak. Van-e jogalapunk betekinteni most, vagy betekintés nélkül előzetes vitarendezést indítani "piaci ismereteink" alapján? Előzetes vitarendezést kellett volna-e indítanunk akkor, amikor az ajánlatkérő felhívta az igazolások benyújtására az első két ajánlattevőt is?
12. cikk / 25 A jogorvoslati moratóriumi időszak számítása
Kérdés: Hogyan kell a moratóriumi időszakot számolni, ha már az eredményt megkaptuk? Hogyan alakul az iratbetekintés és az előzetes vitarendezés ennek tükrében?
13. cikk / 25 Üzleti titok jogszerűtlenségének támadása előzetes vitarendezés keretében
Kérdés: Amennyiben iratbetekintés során azt tapasztaljuk, hogy titkosak ezek a dokumentumok, kérhetjük-e előzetes vitarendezésben a titkosítás feloldását, az ajánlat érvénytelenítését? (Sajnos több esetben is bebizonyosodott, hogy a leírások titkosításával nincs lehetőség szakmai szempontból megvizsgálni a megajánlott termékeket, pedig döntő tényező lehet az elbírálásban.)
14. cikk / 25 Iratbetekintés üzleti titok feloldását követően
Kérdés: Mivel az iratbetekintés nem eredményes a titkosítás miatt, a feloldást követően van-e lehetőség a korábban kért iratbetekintésre? Ezt az igényünket az iratbetekintési kérelemben kell szerepeltetnünk, vagy a vitarendezésre adott válasz után van lehetőségünk újbóli iratbetekintési kérelmet beadni? Hogyan számítjuk ebben az esetben a határidőket? Mi a pontos ügymenet ilyen esetben?
15. cikk / 25 Iratbetekintés biztosításának módja
Kérdés: Biztosíthatom-e az iratbetekintést elektronikusan úgy, hogy valóban csak és kizárólag az a dokumentum kerül bemutatásra, amely nem üzleti titok, és amelynek megtekintéséhez a betekintő ajánlattevőnek joga van?
16. cikk / 25 Iratbetekintés két ajánlattevő azonos közbeszerzési tanácsadójaként
Kérdés: Mindkét ajánlattevő tanácsadója ugyanaz a közbeszerzési tanácsadó. A tanácsadó bemehet-e mindkét ajánlattevő nevében iratbetekintésre? Ha csak az egyik ajánlattevő nevében megy be, akkor a másik használhatja-e az információt, hiszen az iratbetekintő fél is ugyanaz volt?
17. cikk / 25 Ajánlatkérő jogosítványa a kapcsolattartási formák előírására
Kérdés: Mi értelme van a Kbt. 41. § (3) bekezdésének, amikor minden közbeszerzést nemzeti értékhatártól eleve az EKR-ben kell lefolytatni? Nem esélyegyenlőtlen ez a rendelkezés?
18. cikk / 25 Iratbetekintés iránti igény jelzésének határideje
Kérdés: A Kbt. nem szabályozza, hogy az összegezés kézhezvételét követően a gazdasági szereplőnek hány napon belül kell jelezni iratbetekintési szándékát. A Kbt. 45. §-ának (1) bekezdése csak azt szabályozza, hogy az ajánlatkérőnek 2 munkanapon belül kell időpontot biztosítani az iratbetekintésre. Hogyan értelmezendő a rendelkezés?
19. cikk / 25 Jogorvoslati határidők értelmezése
Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy a Kbt. 137. §-ának (3) bekezdésében említett 90 napos (objektív) határidő hogyan értelmezendő? Milyen esetben van lehetőség a 15, illetve a 10 napos határidő túllépésére?
20. cikk / 25 Iratbetekintés előzetes vitarendezési eljárásban
Kérdés: Az összegezés megküldésétől számítva hány napunk (munkanapunk) van arra, hogy iratbetekintést kérjünk? Az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló három munkanapot, vagy a jogorvoslati eljárás megindítására rendelkezésre álló tíz napot kell figyelembe vennünk? A megadott határidőbe a betekintési igény megküldésének, vagy a betekintésnek is bele kell férnie?
