Felhívás alkalmasság igazolására hamis adatszolgáltatás fennállásának kizárása érdekében érvénytelen ajánlat esetén

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 2020. június 17-i számában a 4518. szám alatt megjelent kérdésre adott válasz értelmezhető úgy, hogy amennyiben a hiánypótlás során az ajánlattevő benyújtja az alkalmasságot igazoló dokumentumokat, de azok hiányosak, nem egyértelműek, abban az esetben hiánypótlásra, felvilágosításnyújtásra kell felhívni az ajánlattevőt akkor is, ha ajánlata egyébként – például az említett 71. § (8) bekezdés b) pontja alapján – érvénytelen, annak érdekében, hogy egyértelműen kizárjuk az esetleges hamis adatszolgáltatás fennállását?
Részlet a válaszából: […] ...Pontosan ezért nem jellemző, hogy ezt megállapítják az ajánlatkérők, hiszen ebben az esetben az ajánlatkérő szükségtelen jogorvoslati kockázatot vállal, mivel a későbbiekben elképzelhető, hogy mégis indokolni tudja az ajánlattevő, hogy nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Ajánlat érvénytelensége beárazatlan tételek esetén

Kérdés: Érvénytelen-e az ajánlat, ha az ajánlattevő nem minden tételt árazott be, azaz néhány tétel anyag- és díjköltsége is nullásan szerepel? A) esetben az ajánlati felhívás kifejezetten rögzíti az érvénytelenségi esetet, B) esetben nem rendelkezik az ajánlati felhívás/dokumentáció. Milyen következménye lehet annak, ha az ajánlatkérő az eljárás során nem tett fel kérdést a nullás tétellel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...mert ez az ajánlatkérőt is védi. Ennek hiányában esetleg az érvénytelen ajánlatot tevő kifogásolhatja az indokoláskérés elmaradását jogorvoslati eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Ajánlat módosíthatósága

Kérdés: Árindokolás esetében módosulhat-e az ajánlat? Vagy ez csak lehetőség, nem szükségszerű? (A kérdés egy OMSZ-eljárás döntéséhez kötődik, de nem csak az adott esetre vonatkozik.)
Részlet a válaszából: […] ...alábbiakban a vonatkozó jogorvoslati határozatból közlünk részleteket, és foglaljuk össze a kérdés szempontjából releváns részeket.A kérdező vélhetően a D. 323/2017-es esetre utal, melyben a nyertes ajánlattevő az eredeti indokolásában bemutatott 297...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.

Indokoláskérés kirívóan alacsony árra elektronikus árlejtés esetén

Kérdés: A Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti nyílt eljárást folytatunk elektronikus árlejtéssel. Az egyik ajánlat több mint 20 százalékkal eltér a becsült érték összegétől, de a többi ajánlathoz képest is alacsonyabb árakat tartalmaz. Ilyen esetben, hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő? Az árlejtés előtt indokolást kér be, tekintettel arra, hogy csak az érvényes ajánlatot tevők vehetnek részt az árlejtésen, avagy az árlejtés után kéri be az indokolást? Esetleg előtte és utána is indokolást kér be? Amennyiben árlejtés előtt is rá kell kérdezni, az indokolás kérésénél egyúttal közölni kellene a becsült értéket és a rendelkezésre álló anyagi fedezetet is minden ajánlattevővel – ellentétben a kormányrendelet szövegével, mely szerint csak az árlejtés után kell ezeket ismertetni?
Részlet a válaszából: […] ...kitért rá, hogy a tárgyalást megelőzően sem kell aránytalanul alacsony ár miatt kérdezni. Az alábbi érvet használta fel a jogorvoslati fórum.Az Európai Bíróság C-285/99 és 286/99. számú egyesített ügyekben meghozott ítélete kimondja:"Lényeges ugyanis,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Ajánlatkérők saját eljárásrendje

Kérdés: Úgy hallottuk korábban, hogy az ajánlatkérők meghatározhatják az eljárás rendjét. Ez így lesz-e a jövő évtől, és ha igen, milyen keretek között?
Részlet a válaszából: […] ...(5) és (6) bekezdés.A verseny szűkítésére vonatkozóan, az ajánlatkérő nemutalhat hátrányos megkülönböztetésre, amelyet esetleges jogorvoslat esetében aKözbeszerzési Döntőbizottság egyedileg fog majd megvizsgálni. Ezek szerinttehát a saját eljárásrend akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.