13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Versenyt szűkítő kiírás megtámadása
Kérdés: Egy olyan piacon működünk, ahol két másik versenytársunk van. Az ajánlatkérő most olyan paraméterekkel írta ki a pályázatot, hogy csak két másik szereplő tud rajta sikerrel indulni, mi nem. Érdemes-e megtámadni az eljárást?
2. cikk / 13 Kiírás eltúlzott technikai feltételekkel
Kérdés: Arra a kérdésre, hogy egy adott pályázat teljesítéséhez miért van szükség a dokumentáció szerinti berendezésre, megfelelő-e az a válasz, hogy az ajánlatkérőnek a megjelölt berendezések megléte szükséges a munkák elvégzéséhez? Egyrészt: a követelmény véleményünk szerint túlzott és szükségtelen szakmailag, másrészt: a munkát nem az ajánlatkérő végzi el, és az más berendezéssel is elvégezhető a beszerzés tárgyára figyelemmel, mely más berendezés az ajánlattevő rendelkezésére áll. Élhetünk-e jogorvoslattal a fenti eljárás(ok) miatt?
3. cikk / 13 Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
4. cikk / 13 Szerződés meghosszabbításának jogszerűsége
Kérdés: A felek közbeszerzési eljárás eredményeként szerződést kötöttek, amelyet egy alkalommal, közös megegyezéssel meghosszabbítottak – közbeszerzési eljárás kiírása nélkül. E meghosszabbítás szerinti időtartam is lejárt. Meghosszabbítható-e a megállapodás közbeszerzési pályázat kiírása nélkül, és ha igen, milyen indokkal? (Az ajánlatkérő minisztériumi irányítás alatt álló gazdasági társaság.)
5. cikk / 13 Eljárás keretösszeg "kimerítetlensége" esetén
Kérdés: 2006. év november-decemberében hét olyan tenderen vettünk részt – eredményesen –, ahol keretösszeget adtak meg szerződéses összegként azzal, hogy ą40 százalék lehet attól a (felhasználási) eltérés. A közbeszerzés értéke (a keretösszeg) 30 és 50 M Ft összeg között mozgott. Volt olyan kiírás, amelyben szerepelt az a kitétel is, miszerint az ajánlatkérő nem köteles a keretösszeg kimerítésére. A határozott idejű szerződések március-áprilisban lejártak, a "kimerített" összeg átlagosan 1 M Ft volt. Jogszerű-e az ismertetett eljárás, és hová fordulhat ebben az esetben az ajánlattevő – hiszen a végeredmény ismeretében feltehetően el sem indult volna a pályázaton? Az eljárás megfelel a közbeszerzés céljának, alapelveinek?
6. cikk / 13 Jogszerűen meghatározható alkalmassági kritériumok
Kérdés: Egy kiírás az É-1 megkövetelt tervezői besorolás mellé okleveles építészmérnöki végzettséget határoz meg alkalmassági kritériumként. Ez jogszerű? Ismereteink szerint a tervezésre vonatkozó jogszabály az É-1 kategóriában nem tesz különbséget iskolai végzettség szerint. Így É-1 kategóriába sorolt vezető építésztervezők korlátozás nélkül végezhetnek tervezési munkát akkor is, ha műszaki főiskolát végzett építészmérnökök vagy építőmérnöki karon végzett okleveles építőmérnökök. A jogosultságot a jogszabály szerint nem elsősorban az iskolai végzettség, hanem a kategóriába sorolás határozza meg. A fenti aggályokra való tekintettel sántít a kiírás, és olyan benyomást kelt, mintha megsértené az általánosan meghatározott, a szakmagyakorlásra és a pályázati részvételre vonatkozó szabályokat egy kitüntetett szűk pályázói kör javára. Úgy gondoljuk, hogy a fentiekben leírt két kitétel nem sorolható abba a körbe, amelyben "az alkalmasság feltételeit és igazolását ... szigorúbban állapította meg az ajánlatkérő". Kíváncsian várjuk állásfoglalásukat.
7. cikk / 13 Dokumentációval szemben támasztható követelmények
Kérdés: A kiírók sok esetben meglehetősen igényesek a benyújtott pályázatokkal szemben, például: eredeti nyilatkozatok, igazolások; jobb/bal/ felső részben sorszámozott oldalak; eredeti szignó minden oldalon; 4-8 példány; kettős csomagolás, címzés, felirat, átfűzve... Mindezek furmányosan megfogalmazott körmondatokkal. Ugyanakkor sok esetben több százezer forintért adnak olyan kiírásokat, amelyeken még aláírások sem szerepelnek, nemhogy eredetiek vagy sorszámozottak legyenek, pedig a több oldalon megfogalmazott formai feltételeket egyszerűbb lenne így leírni: "A kiírás formájának megfelelő formában". Elfogadható-e ez a kettősség?
8. cikk / 13 Jogorvoslati lehetőség a pályázati feltételek elfogadása esetén
Kérdés: Jogsértő kitételt érzünk a kiírásban, de a kiíróval már nincs idő, illetve lehetőség a kitétel tisztázására. Élhetünk-e jogorvoslati kérelemmel azok után, hogy a pályázatot benyújtjuk, és abban nyilatkozunk arról, hogy elfogadjuk a pályázati feltételeket?
9. cikk / 13 Alkalmasság igazolásának gyakorlati szempontjai
Kérdés: Ha az ajánlati felhívásban (dokumentációban) nem egyértelmű az alkalmasság igazolására szolgáló feltételek meghatározása, mi a teendő? Van-e olyan szabály, amely az ajánlatkérőket ebben a tekintetben kötelezi? Lehetséges-e, hogy a Kbt.-ben meghatározott körön kívül is kötelezhető legyen az ajánlattevő az alkalmassági feltételek igazolására?
10. cikk / 13 Szerződéstervezet aláírása
Kérdés: Mennyire jogszerű az ajánlati dokumentációban becsatolt szerződéstervezet aláírását az ajánlattevőtől megkövetelni?
