Nyilatkozattételre meghatalmazottak köre közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Közbeszerzési eljárásban a pályázati dokumentáció részét képező nyilatkozatok aláírása céljából kinek adhat meghatalmazást az ajánlattevő képviseletére jogosult vezető tisztségviselő? Milyen megoldások kínálkoznak akkor, ha a vezető tisztségviselőnek gyorsan kell helyettesről gondoskodnia, és nincs lehetőség a legfőbb szerv ülésének összehívására?
Részlet a válaszából: […] ...körében jellemzően a nyilatkozati elv érvényesül, így különösen nagy súllyal esik a latba, hogy a benyújtandó nyilatkozatokat az arra jogosult személy lássa el kézjegyével. Az ajánlatkérők ezt minden esetben szigorúan ellenőrzik is, és amennyiben nem a Ptk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

EEKD hiánypótoltatása

Kérdés: Köteles vagyok-e az EEKD-t külön fájlban is benyújtani amiatt, mert hiánypótoltatja azt az ajánlatkérő, de nincs lehetőségem az ajánlatot is módosítani, mert az EKR ezt nem teszi lehetővé?
Részlet a válaszából: […] ...az EKR által biztosított elektronikus űrlapok– nem jogszabályi változásból eredő, technikai módosítása esetén az ajánlatkérők jogosultak az eljárás megindítása és annak lefolytatása során azon elektronikus űrlapok alkalmazására, amelyek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Ajánlatot érvénytelenné nyilvánító döntés megtámadhatósága

Kérdés: Az ajánlatunk érvénytelen lett, míg a versenytársunk hasonló aránytalanul alacsony ár ellenére mégis nyerhetett. Meg lehet-e támadni a döntést?
Részlet a válaszából: […] ...a kérelmező jogi és ténybeli helyzetére, jogainak és kötelezettségeinek körén nem változtat, amelynek alapján az igényérvényesítési jogosultsága az általa előterjesztett kérelmi elemek vonatkozásában nem áll fenn.A Döntőbizottság rámutat arra is, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogiszemélyben meghatározó befolyással, ha annak tagja, illetve részvényese és– jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottságatagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Hiánypótlás és írásbeli felvilágosítás elhatárolása a Kbt.-ben

Kérdés: Mi a különbség a hiánypótlás és az írásbeli felvilágosítás között? Ez utóbbi mit jelent?
Részlet a válaszából: […] ...is pótolhat, korlátozott hiánypótlás esetén az ajánlati felhívásbanszereplő körben;– e hiánypótlást követően az ajánlatkérő jogosult szükségesetén akár több alkalommal is újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbihiánypótlási felhívás(ok)ban nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Ajánlatok megfelelőségének értelmezése

Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] ...meghozataláratörvény, vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott önkormányzati rendeletalapján az ajánlatkérő ugyanazon testülete jogosult, vagy olyan testületei,amelynek tagjai részben azonosak, és a közbeszerzési eljárással kapcsolatos -az eljárást lezáró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Igazolások, nyilatkozatok a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Jól értelmezzük-e azt, hogy valamennyi igazolást csak eredeti vagy hiteles másolat formájában lehet beadni, a nyilatkozatokat pedig kizárólag közjegyző előtt lehet megtenni?
Részlet a válaszából: […] ...előtt tett nyilatkozattal is akkor, ha az adott szervezet tevékenységének felfüggesztésére a cégbíróságon kívül más hatóság is jogosult (például, ha a tevékenységet büntetőeljárásban bíróság függeszti fel stb.); a tevékenység büntetőeljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.