Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...és a szerződésnek megfelelően történt-e. Az ajánlatkérő a referenciaigazolás, illetve -nyilatkozat tartalmi elemei között jogosult előírni az alkalmasság megállapításához szükséges további adat megadását is.A (3) bekezdés értelmében a 21. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Szerződések ellenjegyzéséről ismételten

Kérdés: Önök a "2235. Építőipari kivitelezésre kötött szerződések ellenjegyzése" kérdésben az alábbiakat írják: "Az építőipari kiviteli tevékenységről szóló 191/2009. Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy a 17. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben jogtanácsosi vagy ügyvédi ellenjegyzés szükséges az építési szerződéshez... A hivatkozott jogszabályhely szerint 90 millió forint vagy a fölötti értéket képviselő, nem közbeszerzési eljárásban kötött építőipari-kivitelezési tevékenységre szóló szerződés teljesítése során fedezetkezelőnek kell közreműködnie, és az ilyen szerződést jogtanácsosnak vagy ügyvédnek kell ellenjegyeznie." A hivatkozott Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy a szerződésnek "a 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben ügyvéd vagy jogtanácsos általi ellenjegyzése szükséges", azaz a Kbt. hatálya alá tartozó, 90 millió forint értékhatárt elérő vagy meghaladó építési beruházás esetén. Én úgy értelmeztem, hogy sem a 3. § (2) bekezdése, sem más rendelkezés nem mondja ki, hogy a nem közbeszerzési eljárásban kötött építőipari-kivitelezési tevékenységre szóló szerződést ügyvédnek vagy jogtanácsosnak kell ellenjegyeznie, és azt sem mondja ki, hogy az ilyen fedezetkezeléssel érintett szerződést így kéne ellenjegyezni. Melyik értelmezés a helyes? Kérem a jogszabályi hivatkozások pontos megjelölése mellett szíveskedjenek megjelölni, hogy miért lenne alaki hibás az a nem közbeszerzési eljárás alapján kötött építési-kivitelezési szerződés, amelyen nem szerepel ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzés?
Részlet a válaszából: […] ...olyan érvényességi kellék alkalmazása, amelyet jogszabály ír elő. Ez a hibaa szerződés érvényességét érintheti, amelyet bíróság jogosult vizsgálni.Bíróság dönt arról is, hogy az alaki hiba érinti-e a szerződés érvényességét,esetleg pótolható-e, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Nemzetbiztonsági feltételeknek előzetesen megfelelt ajánlattevő

Kérdés: Milyen eljárás eredményeként lehet felkerülni a nemzetbiztonsági feltételeknek előzetesen megfelelt ajánlattevők jegyzékére? Mi ennek a költsége, és mi a felkerülés haszna?
Részlet a válaszából: […] ...jegyzéket a kormányrendelet"irányadó jegyzék"-ként definiálja. A 2. § 15. pontja szerint irányadó jegyzék: az ellenőrzésrejogosult ajánlatkérők és a Külügyminisztérium esetében a saját maguk általvezetett jegyzék, ellenőrzésre nem jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Kérelem adatok üzleti titokkénti kezelése iránt

Kérdés: Milyen módon kérheti az ajánlattevő, hogy az ajánlatkérő üzleti titokként kezelje egyes adatait?
Részlet a válaszából: […] ...tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala,illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerűpénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, ésamelynek titokban tartása érdekében a jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Közbeszerzés, beszerzés saját hatáskörben – központosított közbeszerzési rendszerben

Kérdés: A központosított közbeszerzési rendszerhez kapcsolódóan szeretném tudni, hogy mikor folytathat le az intézmény saját hatáskörben beszerzési vagy közbeszerzési eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...saját hatáskörben beszerezheti. A beszerzési értéktől függőenközbeszerzési eljárásban vagy a nélkül. A kiemelt termékek körében is jogosult saját hatáskörbenbeszerzést magvalósítani. Erre a rendelet 7. §-a ad felhatalmazást az alábbiesetekben.A kormányrendelet 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Államháztartás alrendszereihez tartozó szervezetek bejelentési kötelezettsége

Kérdés: A Magyar Államkincstár szabályozásának megfelelően a mindenkori közbeszerzési értékhatárokat elérő beszerzések esetében a szerződéskötést követően a kötelezettségvállalásokat egyedileg be kell jelenteni az illetékes fiók részére. A 2 millió forintot meghaladó összes beszerzésre érvényes a kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...teljesség kedvéért utalunk arra, hogy a kormányrendelet felhatalmazása alapján a fentiek szerinti bejelentést a kötelezettségvállalásra jogosult és ellenjegyzője írja alá. Ha pedig a bejelentett kötelezettségvállalásban változás történik, akkor a költségvetési szerv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.