10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Elektronikus dokumentumok aláírásának szabályai
Kérdés: Ha elektronikusan teszek fel kiegészítő tájékoztatáskérést, akkor azt is alá kell írni elektronikusan? Kinek kell aláírnia? A cégjegyzésre jogosultnak, vagy elég, ha az egyik kolléga elektronikus aláírásával írjuk alá az aláírt és beszkennelt dokumentumot? Esetleg a küldött e-mailt kell csak aláírni? Kérdésünk továbbá, hogy mi az az időbélyeg? Kell-e ezt használni?
2. cikk / 10 Meghatalmazás alakisága
Kérdés: Ha az ajánlatot nem a képviseletre cégjogilag jogosult, hanem meghatalmazott írja alá, az aláírásra adott meghatalmazást közjegyzői okiratba kell foglalni?
3. cikk / 10 Cégkivonat biztosítása közbeszerzési eljárásokhoz
Kérdés: A 2267. számú kérdésre adott válasz szerint az ajánlatkérő jogszerűen nem kérhet cégkivonatot az ajánlattevőtől a Kbt 63/A. § (1) bekezdésére tekintettel. A cégtaláló honlapja szerint a közhiteles cégkivonat papíralapú és nem ingyenes. A magyarorszag.hu 2009 októberében módosított oldala szerint az elektronikus közokiratot kérésre 15 napon belül küldik meg minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel. Ez lenne a közhiteles elektronikus nyilvántartásból ingyenesen elérhető igazolás? Ha mégsem, akkor hol találjuk meg?
4. cikk / 10 Cégkivonat érvényessége, felszámolás
Kérdés: Az ajánlattevőnek általában 60 napnál nem régebbi cégkivonatot kell csatolnia a közbeszerzésben. Ugyanakkor a kizáró okok között szerepel, hogy nem állhat felszámolási eljárás alatt. A 60 napon belüli cégkivonat benyújtása mellett bőven előfordulhat, hogy már az ajánlattétel időpontjában felszámolás alatt áll. Hogyan oldható fel ez az ellenmondás? Az ajánlatkérőnek nem érdeke a legfrissebb cégállapot ismerete? Hogyan egyeztethető össze az említett probléma a Kbt. alapelveivel? És: az ajánlatkérőnek folyamatosan ellenőriznie kell az "aktív" cégállapotot? Mi történik, ha a szerződés teljesítése folyamán áll elő a fenti helyzet?
5. cikk / 10 Képviselő "helyettesítése"
Kérdés: Ha az ajánlattevő cégjegyzésére, képviseletére jogosult személy egy adott közbeszerzési eljárásban – például szabadsága miatt – nem tud az ajánlattevő képviseletében eljárni, és a céget a cégjegyzékbe bejegyzett adatok szerint csak egy személy képviselheti, mi a teendő? Ki járhat el ebben az esetben, és hogyan igazolhatja képviseleti minőségét?
6. cikk / 10 Cégjogi szabályokkal ellentétes gyakorlat
Kérdés: A cégadatok változására irányuló kérelmet írásban is be lehet adni a Gt., illetve a Ctv. szabályai szerint a cégbírósághoz, sőt, 2007. szeptember 1-je óta elektronikus formában is. A kiírások értelmében ezzel szemben folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás esetén – annak igazolására – kizárólag a cégbíróság bélyegzőjével ellátott változásbejegyzési nyomtatvány eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányát fogadja el az ajánlatkérő. Milyen jogszabályi alapon követelhetik meg ezt az ajánlatkérők?
7. cikk / 10 Ügyvédi tevékenység a közbeszerzési törvényben
Kérdés: Ügyvédi tevékenység beszerzésénél mikor kell vagy nem kell figyelembe venni a közbeszerzési törvényt?
8. cikk / 10 Ügyvédek tanácsadóként a közbeszerzésben
Kérdés: Ügyvéd lehet-e hivatalos közbeszerzési tanácsadó? Amennyiben igen, vajon a tanácsadói névjegyzékből megállapítható-e, ha valaki ügyvédként folytatja ezt a tevékenységet?
9. cikk / 10 Képviselet elektronikus eljárásban
Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak az elektronikus eljárásban a képviseletre? Jól tudjuk, hogy változott a szabályozás?
10. cikk / 10 Képviselet elektronikus közbeszerzési eljárásban
Kérdés: A közbeszerzési eljárásban részt vevők képviseltethetik-e magukat meghatalmazottal az elektronikus közbeszerzési eljárásokban? Ha igen, milyen előírásokat kell betartaniuk?