Kiegészítő tájékoztatások ellentmondásossága

Kérdés: Informatikai eszközök beszerzésére uniós közbeszerzési eljárást folytattunk le. A 2. helyezett ajánlattevő jogorvoslatot kezdeményezett a nyertesre vonatkozó döntés ellen, amelyben arra hivatkozott, hogy az eszközök műszaki paraméterei meghatározása kapcsán az eljárásban kiegészítő tájékoztatást kért, és az abban foglaltak szerint tette meg ajánlatát. Az eljárásban két alkalommal került sor kiegészítő tájékoztatás nyújtására, és most észleltük, hogy a 2. alkalommal adott tájékoztatás tartalma részben eltért az 1. tájékoztatástól. Visszavonhatjuk a jogorvoslati eljárásban a 2. tájékoztatást? Milyen következményekkel számolhatunk?
Részlet a válaszából: […] ...gyakorolt hatását megítélni.A vizsgálat során az is előállhat, hogy a jogorvoslati szerv megállapítja az eltérést, de nem állapít meg jogsértést az ajánlatkérő terhére.Az is megtörténhet ugyanakkor, hogy az ellentétes tartalmú kiegészítő tájékoztatások miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Referencia előírása eljárási dokumentumban

Kérdés: Lehet-e az eljárási dokumentumban referenciát előírni? Ugyanis az ajánlatkérő az eljárási dokumentumban több referenciát is kér, mint a felhívásban, és ehhez kiegészítő tájékoztatás keretében is ragaszkodik.
Részlet a válaszából: […] ...ki. De ez nem ad arra lehetőséget, hogy további referenciát írjon elő ennek keretében az ajánlatkérő. Amennyiben ezt megteszi, egyrészt jogsértést követ el, másrészt, mivel nem az eljárást megindító hirdetményben szerepel, így az ajánlattevő nem köteles megfelelni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Eljárási dokumentumok és árlejtés lefolytatásának eltérése

Kérdés: Lehet-e eltérés az eljárási dokumentumok és az árlejtés lefolytatása között?
Részlet a válaszából: […] ...részletszabályát érintő valamely adat nem egyezik a rendszerbeállítással, az alapelvi, illetve alapelvi jelentőségű tételes jogsértés nem állapítható meg pusztán azon a jogi alapon, mely szerint kizárólag a közbeszerzési dokumentumokban, jelen esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Ajánlat újraszámolásának számítási hibaként kezelése

Kérdés: Az ajánlatkérő kiküldött minden ajánlattevőnek egy számítási hiba javítására vonatkozó felhívást úgy, hogy vélhetően az árazatlan költségvetésből kimaradtak sorok, és ezeket kívánta beleérteni saját számításaival alátámasztva. Hibázunk-e, ha benyújtjuk? Nem lehetnek-e ennek hátrányos következményei? Milyen formában tegyük meg a javítást? Maradjon számítási hiba, vagy inkább hiánypótlás legyen az EKR-ben eljárási cselekményként kiválasztva?
Részlet a válaszából: […] ...mindezt. Hangsúlyozzuk ugyanakkor, hogy ez a modell jogszerűtlen és olyan utólagos módosítását jelenti az eljárási dokumentumoknak, mely jogsértést eredményez a bírálat szakaszában, és meglehetősen magas jogorvoslati kockázattal jár.(Kéziratzárás: 2020. 06....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Hirdetmények karakterkorlátja

Kérdés: Mi a teendő, ha nem fér el a tartalom a hirdetményben karakterkorlát miatt?
Részlet a válaszából: […] ...a korlátos közzétételi felületre vonatkozóan előadott kifogását. A Kbt. 76. § (9) bekezdés b) pontja és (10) bekezdése szerinti jogsértés ugyanis objektív, megvalósult azáltal, hogy az ajánlatkérő nem tett eleget az ajánlati felhívásban való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Iratbetekintés két ajánlattevő azonos közbeszerzési tanácsadójaként

Kérdés: Mindkét ajánlattevő tanácsadója ugyanaz a közbeszerzési tanácsadó. A tanácsadó bemehet-e mindkét ajánlattevő nevében iratbetekintésre? Ha csak az egyik ajánlattevő nevében megy be, akkor a másik használhatja-e az információt, hiszen az iratbetekintő fél is ugyanaz volt?
Részlet a válaszából: […] ...hiszen nem közvetlen módon tekintettek be – mint ügyfélképes ajánlattevők. Erre utal a Kbt. 148. §-ának (4) bekezdése, mely a jogsértés tudomásra jutását a (7) bekezdés c) pontja alapján csak az iratbetekintés befejezésének napjához köti, nem pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Üzleti titokká nyilvánítás az ajánlatkérő által

Kérdés: Van-e arra lehetőségem, hogy a felhívás vagy az eljárási dokumentumok egy részét üzleti titokká nyilvánítsam, mint az ajánlatkérő? Mi a következménye, ha ezt nem jogszerűen teszem?
Részlet a válaszából: […] ...dokumentumok EKR-től eltérő eljuttatását, úgy azt a Kbt. 41/C. § (2) bekezdés értelmében fel kell tüntetnie az összegezésben. Ha jogsértést követett el, és nem lett volna joga egyes dokumentumokat nem elektronikus úton eljuttatni az ajánlattevők részére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Ajánlatot nem tevő gazdasági szereplő ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatásban megismételte az eljárási dokumentum tartalmát, majd az egyik gazdasági szereplő, aki egyébként nem tett ajánlatot, a tájékoztatás megadásától számított 15 napon belül indított jogorvoslati eljárást. Nyílt eljárásról beszélünk, már túl vagyunk az ajánlattételen. Van-e ügyfélképessége ebben az esetben annak a gazdasági szereplőnek, aki nem is tett ajánlatot, csak kérdezett?
Részlet a válaszából: […] ...nyújtható be kérelem a 148. § (3) bekezdése alapján. E rendelkezés szerint a kérelem – a (4)-(5) bekezdés szerinti eltéréssel – a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Előzetes vitarendezés szabályainak változása

Kérdés: Az új szabályok értelmében az előzetes vitarendezés előfeltétele a jogorvoslati kérelem benyújtásának? Az előzetes vitarendezési eljárás ingyenes?
Részlet a válaszából: […] ...vitarendezést követően jogorvoslati eljárást indít -feltéve persze, hogy az előzetes vitarendezés a jogorvoslati kérelemmeltámadott jogsértésre vonatkozott -, a jogorvoslati eljárásra meghatározottigazgatási szolgáltatási díjnál 20 százalékkal kevesebbet kell fizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.