A 833/2014/EU rendelet megsértésének szankcionálása

Kérdés: Milyen szankciója van, és ki szankcionálja, ha az ajánlatkérő nem tartja be a Tanács 2014. július 31-i 833/2014/EU rendeletét? Nem a semmisségi kockázat mérlegelése érdekel, hanem hogy milyen bírságra számíthat az ajánlatkérő, feltételezve, hogy a KDB elé nem kerül az ügy?
Részlet a válaszából: […] ...szankcióknak hatásosnak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok megfelelő intézkedéseket írnak elő az ilyen jogsértésekből származó jövedelmek elkobzására is.Az egyes áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok vámhatárt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Eljárás ismételt iratbetekintési kérelem esetén

Kérdés: Lehet-e a Kbt. 45. § (1) bekezdésére figyelemmel ismételt iratbetekintéssel élni abban az esetben, ha a kérelmező az összegzés megküldését követően egyszer már betekintett az iratokba a nyertes ajánlattevő árindokolása kapcsán, ezután pedig előzetes vitarendezési kérelemmel élt, melynek hatására az ajánlatkérő hiánypótlási felhívás keretében kiegészítő árindoklást kért a nyertes ajánlattevőtől? Jogszerű-e ilyen esetben az iratbetekintési kérelem ajánlatkérő általi elutasítása?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabály egyetlen lehetséges és helyes értelmezése az, hogy ilyen esetben az első iratbetekintés iránti kérelem a vélelmezett jogsértés megjelölése okán szükségképpen kiterjed a hiánypótlási felhívással elrendelt kiegészítő árindoklás keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Az ajánlattevő jogai iratbetekintés visszautasítása esetén

Kérdés: Vitathatom-e az iratbetekintés visszautasítását, hiszen valójában egy jogomtól fosztott meg az ajánlatkérő? Amikor újabb iratot kér be az ajánlatkérő már a szerződéses szakaszban, de még nincs aláírva, akkor ezt milyen módon tudom megtekinteni, ha az iratbetekintési határidő már lejárt, de érkezett közben új irat az ajánlatkérőhöz?
Részlet a válaszából: […] ...vitarendezési eljárás keretein belül keletkezett egy új irat, mely a kérelmező által az előzetes vitarendezési kérelemben megjelölt jogsértéshez szorosan kapcsolódik".Ez egy olyan jelentős, új körülménynek minősül, hogy a nyilvánosság és átláthatóság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Bírálati szemponthoz szükséges, megajánlott termékek ismertetőjének titkosítása

Kérdés: Árubeszerzés esetében lehet-e titkosítani a bírálati szemponthoz szükséges, a megajánlott termékek ismertetőjét, adatlapjait stb.? A Döntőbizottság a D. 489/18/2020. számú ügyben kimondta, hogy önmagában az, hogy egy ajánlattevő nem kívánja a versenytársak tudomására hozni, hogy mely konkrét terméket ajánlotta meg, még nem alapozza meg az egyébként önmagában nyilvánosan megismerhető termékleírások, -összetevők, -jellemzők, -tanúsítványok üzleti titok körébe tartozását. Ennek mentén lehet eljárni? Vannak kivételek?
Részlet a válaszából: […] ...cb) alpontjai, valamint e) pontja.Összességében tehát nem csupán a megajánlott termék típusának üzleti titokkörbe sorolása eredményez jogsértést, hanem az is, hogy az összetevők adatai egyéb adatbázisból elérhetőek, az alkalmassági igazolása vonatkozásában is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Írásbeli összegzés módosítása

Kérdés: Van-e lehetőség az írásbeli összegzés többszöri módosítására, ha az első módosítás után is szükséges változtatni azon, több előzetes vitarendezés eredményeként? Ha csak egyszer lehet módosítani, hogyan járjon el az ajánlatkérő jogszerűen ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] ...szerint tekintsen el a bírság kiszabásától.A jogorvoslati fórum a Kbt. 165. § (3) bekezdésének b) pontja alapján állapította meg a jogsértés megtörténtét, és megsemmisítette az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését az érintett rész vonatkozásában,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Szerződéskötés engedélyezése

Kérdés: Mi a feltétele a szerződéskötés engedélyezésének? A közelmúltban megjelent ügyben gyermekprogramhoz kötődő egyéb jogszabályok miatt engedték. Ezek szerint nem csak nemzetbiztonsági oka lehet a szerződéskötés engedélyezésének?
Részlet a válaszából: […] ...miért minősül kiemelkedően fontos érdeknek vagy közérdeknek.A kérelmező a 2019. augusztus 29-én benyújtott jogorvoslati kérelmében a jogsértés megállapítását és az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését kérte. A kérelmező három...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Ajánlattevő tájékoztatási kötelezettségének terjedelme jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Egy jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő folyamatosan tájékoztatja az egyébként az ügyben nem érdekelt szereplőket a benyújtott iratokról. Van-e joga erre az ajánlatkérőnek, illetve kiadhat-e az eljárás során minden információt a többi gazdasági szereplőnek?
Részlet a válaszából: […] ...közzétételéről;– a kérelem benyújtása előtt az (1) bekezdés szerinti kérelmező köteles erről – az általa feltételezett jogsértés megjelölésével – a kérelem benyújtásával megegyező módon az ajánlatkérőt, illetve a beszerzőt értesíteni.Ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Üzleti titokká nyilvánítás az ajánlatkérő által

Kérdés: Van-e arra lehetőségem, hogy a felhívás vagy az eljárási dokumentumok egy részét üzleti titokká nyilvánítsam, mint az ajánlatkérő? Mi a következménye, ha ezt nem jogszerűen teszem?
Részlet a válaszából: […] ...dokumentumok EKR-től eltérő eljuttatását, úgy azt a Kbt. 41/C. § (2) bekezdés értelmében fel kell tüntetnie az összegezésben. Ha jogsértést követett el, és nem lett volna joga egyes dokumentumokat nem elektronikus úton eljuttatni az ajánlattevők részére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Tervező összeférhetetlensége

Kérdés: A tervező összeférhetetlensége automatikusan következik a 322/2015. kormányrendeletből?
Részlet a válaszából: […] ...meghozta ezzel kapcsolatos döntését. Ennek hiányában az összeférhetetlenség feltáratlan marad, és azzal a következménnyel járhat, hogy jogsértést állapít meg a jogorvoslati fórum, annak ellenére, hogy az összeférhetetlenség valóban nem állt fenn, csupán ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Közbeszerzési Döntőbizottság jogköre jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő uniós, nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le árubeszerzésre, melyben nyertes ajánlattevőként kerültünk megnevezésre. A szerződést az írásbeli összegezés megküldését követő 10. napon kötöttük meg, és a teljesítést is megkezdtük. Az eljárásban három ajánlattevő nyújtott be ajánlatot rajtunk kívül. A nem nyertes ajánlattevők egyike, szintén a 10. napon, megtámadta az eljárást lezáró döntést, és emiatt jogorvoslati eljárás indult a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt. A jogorvoslati kérelemben a kérelmező kérte az eljárást lezáró döntés és a szerződés megsemmisítését, arra hivatkozással, hogy a moratóriumi idő alatt kötöttünk szerződést. A Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítheti emiatt a döntést és a szerződést? Megbírságolhat-e nyertes ajánlattevőként bennünket?
Részlet a válaszából: […] ...megküldését követő 10. napon került sor, a hivatkozott, 131. § (6) bekezdésbeli rendelkezést megsértették a felek, tehát a jogsértést megállapítja a Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban KDB) a Kbt. 165. §-ában írtakra tekintettel.A törvény 165...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.
1
2