Szerződés kiegészítése

Kérdés: Van-e valamilyen korlátja az ajánlatkérő – megállapodásban meghatározott – ellenőrzési joga gyakorlásának a szerződés teljesítése kapcsán? A kérdést azért tesszük fel, mert az ajánlatkérő heti rendszerességgel, előzetes bejelentés nélkül küld képviselőt a gyártási folyamat ellenőrzésére, amely a munkarendet jelentősen megzavarja. Sajnos, az ellenőrzési jogosultság nincs részletesen leszabályozva a szerződésben, csak az szerepel benne, hogy munkaidőben ellenőrizhet a megrendelő. Kiegészíthetjük a szerződést – mely hosszabb időre kötött keretszerződés – e körben?
Részlet a válaszából: […] ...szabályai a korábbinál lényegesen tágabb körben teszik lehetővé a szerződés módosítását, melynek fenti tartalma nem feszegeti a jogszabály kereteit, annak lehetőségét egyértelműen megadja.Az új Kbt. vonatkozó 141. §-ának (6) bekezdése értelmében a (2) és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Bontáson készült okiratok

Kérdés: Ha a bontáson nem jelenik meg senki, akkor az ajánlatkérőnek kell-e jegyzőkönyvet készítenie? Ha igen, milyen tartalommal?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevők, valamint az általuk meghívott személyek, továbbá támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselői lehetnek jelen.A bontáson való részvétel nem kötelező az ajánlattevők számára,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Üzleti titok elkülönítése az ajánlatban

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek korábbi számában 3564. szám alatt adott válaszukban kifejtik, hogy az üzleti titokká minősített iratokat az ajánlatban nem elegendő csupán oldalszámra hivatkozva jelezni, hanem azt a Kbt. szövegezéséből adódóan elkülönítetten (vagy külön kötve, vagy például eltérő színű lapokon benyújtva) kell az ajánlatnak tartalmaznia. Ajánlatkérőként többször találkozunk azzal az ajánlattevői gyakorlattal, hogy az ajánlattevő becsatol egy nyilatkozatot, mely szerint a nyilatkozatot követő oldalakat üzleti titokká minősíti. Kérdésünk, hogy ez elfogadható elkülönítés-e, illetve amennyiben az ajánlat elején egy oldalszámokat felsoroló nyilatkozat található, akkor hogyan kell eljárnunk? Szükséges (lehetséges) hiánypótlást előírni? Mi lehet a hiánypótlás tárgya, módja ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...csak attól a formai követelménytől lehet eltekinteni, melyet az ajánlatkérő maga írt elő, márpedig a 80. §-ban előírt követelmény jogszabályi előírásnak tekinthető.A hivatkozott, Kbt. 74. § (1) bekezdésének e) pontja szerint az ajánlat vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Ajánlat kiegészítése

Kérdés: Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő elő­írta, hogy valamennyi ajánlati sor beárazandó. Két sort nem áraztunk be, így az ajánlati ár gyakorlatilag nem valós. Ez kiegészíthető? Ilyen módon az ajánlatkérő elbírálja az ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen az ajánlati, részvételi, illetve ajánlattételi felhívás, a dokumentáció vagy a jogszabályok előírásainak.A közbeszerzési törvény 67. §-ának (7) bekezdése szerint a hiánypótlás vagy a felvilágosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.

Szerződés módosíthatósága adóváltozás miatt

Kérdés: Négyéves szerződést kötöttünk, a szerződés 2016. június 30-áig van érvényben. 2015. január 1-jétől olyan adóváltozás lépett hatályba, amely a szerződés szerinti termékek árát növeli. Erre hivatkozással módosítható-e a szerződés? (A szerződés értelmében az egységárak a szerződés tartama alatt nem változtathatók, de a hivatkozott adóváltozással nem lehetett számolni. Az új ajánlatoknál már e teherrel kalkulálunk az árajánlatban.)
Részlet a válaszából: […] ...az árra olyan hatással van, melyet az ajánlattevő nem tud áthárítani. A gyakorlatban volt ajánlatkérő, amely a 132. § értelmében a jogszabályhely szerinti 5 százalékos korlátig engedte az ár emelését, volt, aki nem. Nincs olyan kötelezettsége az ajánlatkérőnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Szerződő felek közös ajánlattételnél

Kérdés: Konzorcium ajánlattevő esetén a szerződésben minden konzorciumi tagnak szerepelnie kell-e szerződő félként, és alá kell írnia azt, vagy elegendő, ha csak a konzorciumot és a képviseletében eljáró tagot jelölik meg a szerződésben, és csak ő írja alá azt? Hogyan értelmezendő a Kbt. 124. §-ának (1) bekezdése?
Részlet a válaszából: […] ...a meghatalmazás alapján a képviselő jognyilatkozatot jogosult tenni;– a meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján megtehető jognyilatkozatra előír;– a meghatalmazás visszavonásig érvényes;– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Ajánlattal elfogadott szerződéses feltételek módosíthatósága az ajánlatkérő által

Kérdés: Az ajánlatunkban, illetve külön nyilatkozatban a szerződéstervezetet elfogadtuk. Az ajánlatkérő a szerződés aláírását megelőzően jelezte, hogy további, a tervezetben, az eljárásban közölt tartalomban nem szereplő feltételekkel kívánja a szerződést kiegészíteni, és a feltételeket kéri be­emelni a végleges szerződésbe. Ezt megteheti? Kötelesek vagyunk ebben az esetben megkötni a kívánt tartalommal a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...E módosítások kizárólag az eljárás eredménye, illetve eredménytelensége törvénysértő voltának orvoslására, illetőleg a jogszabály által megengedett körben történő kijavításra vonatkozhatnak.Eszerint– az ajánlatkérő az ajánlatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Jövőbeni változások figyelembevétele az ajánlatban

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlatba bele kell kalkulálni az esetleges jövőbeni változásokat is a szerződésteljesítés időtartamára is figyelemmel. Hogyan tudjuk ezt megtenni, egyáltalán hogyan értelmezendő ez a kitétel?
Részlet a válaszából: […] ...energiaár-változásra, vagy például jogszabályváltozásból adódó költségnövekedésre számít az ajánlattevő, mindezt bele kell kalkulálnia az ellenszolgáltatás mértékébe, azaz teljes mértékben előrelátónak kell lennie annak érdekében, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Ajánlati felhívás döntőbizottsági határozatra hivatkozással

Kérdés: Az ajánlatkérő a felhívásban közölte, hogy a Kbt. 55. §-ának (6) bekezdése alkalmazásában a Döntőbizottság D.453/17/2012. számú határozatában kifejtett jogértelmezése szerint jár el. Miről szól ez a döntés?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 63. § (1) bekezdés alapján köteles elvégezni az ajánlatok vizsgálatát, és egybevetni a felhívásban foglalt előírásokkal és jogszabályi rendelkezésekkel. A Kbt. 58. §-ának (4) bekezdése lehetőséget biztosít az ajánlatkérő számára, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Hiánypótlás előzetes vitarendezési eljárásban

Kérdés: Előzetes vitarendezési eljárás eredményeként az ajánlatkérő újabb hiánypótlást rendelt el, a hiánypótlás része volt az is, hogy a felolvasólapot újra be kellett adni. Az előzetes vitarendezési kérelem alapján van-e helye hiánypótlásnak, valamint a felolvasólap hiánypótoltatására van-e lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha az ajánlatkérő igényt tart a felolvasólap ismételt benyújtására, mi lesz az eredetileg beadott felolvasólap sorsa?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés megfeleljen az ajánlati, részvételi vagy ajánlattételi felhívásnak, a dokumentációnak vagy a jogszabályok előírásainak.Szintén fontos, hogy a hiánypótlás lehetőségének megadása nem járhat az alapelvek sérelmével, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.
1
2
3
4
9