Értékelési szempontok együttes alkalmazása

Kérdés: Ajánlatkérőként szeretnénk fénymásoló gépet vásárolni. Arra gondoltunk, hogy a fénymásoló beszerzési árát értékelnénk, és mellette a működtetés költségének nagyságát is megjelölnénk értékelési szempontként, hogy alacsony áron gazdaságosan működő eszközt vehessünk. Lehetséges a költség- és az árértékelési szempontot együttesen alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...a legalacsonyabb ár,2. a legalacsonyabb költség,3. a legjobb ár-érték arányt megjelenítő szempontokat.Külön ki kell emelnünk, hogy a jogszabályhely vagylagos kapcsolatot határoz meg a három értékelési szempont között. Ennek megfelelően az ajánlatkérőnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Aránytalanul alacsony ár/vállalás megállapításának szempontjai

Kérdés: Milyen szempontok alapján állapítja meg az ajánlatkérő az aránytalanul alacsony árat vagy egyéb aránytalan vállalást? Hivatkozhat-e arra az ajánlatkérő, hogy az ajánlattevő vállalása életszerűtlen?
Részlet a válaszából: […] ...aránytalanul alacsony árat vagy vállalást tartalmaz. Erre nézve az elmúlt évtized ítélkezési gyakorlata nyújthat eligazítást, és a jogszabályszöveg pontosításának szükségessége is felmerülhet, hiszen a tét nem csekély, ugyanis az aránytalanul alacsony ár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Aránytalanul alacsony ár vizsgálata elektronikus licit esetén

Kérdés: Mikor vizsgálja az ajánlatkérő elektronikus licit esetében az aránytalanul alacsony árat? (Erre egyáltalán nem tér ki a szabályozás.)
Részlet a válaszából: […] ...fel az ajánlattevőt vagy az ajánlattevőket a 66. § (6) bekezdése, valamint a 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatok, továbbá a jogszabályokban vagy adott esetben az eljárást megindító felhívásban előírt egyéb iratok – különösen a szakmai ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Ajánlati ár aránytalanul alacsonynak minősítése

Kérdés: Az ajánlatkérő az eljárási dokumentumban előírta, hogy amennyiben a becsült értéktől több mint 30 százalékban eltér az ajánlati ár, akkor azt aránytalanul alacsonynak minősíti. Van ehhez joga az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] ...indokolásnak is keretet ad, mikor leírja, milyen helyzetben, esetben állapítható meg különösen az indokolás nemmegfelelősége. A jogszabály tehát arra helyezi a hangsúlyt, hogy milyen indokolás és további indokolás esetében van az ajánlatkérőnek lehetősége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
Részlet a válaszából: […] ...nyilatkozatban az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek a 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjára vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell a részletes adatokat megadnia. Az ajánlatkérő a kormányrendeletben részletezettek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Beszerzési ár igazolása központosított közbeszerzésnél

Kérdés: A 168/2004. kormányrendelet 7. § (1) bekezdésének d) pontjával kapcsolatban kérdezem, hogy ennek a rendelkezésnek a gyakorlati alkalmazása hogyan értendő, tekintettel arra, hogy a kiemelt termékek esetében az ott levő áraknál az esetek többségében mindig lehetne olcsóbbat találni ugyanabban a kategóriában és minőségben. Hogyan élhet az ajánlatkérő jogszerűen a jogszabályban biztosított lehetőségével, ha kötelezően a rendelet hatálya alá tartozó intézmény?
Részlet a válaszából: […] A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. kormányrendelet 7. §-ában felsorolt lehetőségeket érdemes áttekinteni a kérdésben megfogalmazott d) ponttal kapcsolatban.A 7. § (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Hiánypótlási felhívás, indokoláskérés címzettjei

Kérdés: A Kbt. 67. §-ának (2) bekezdésében, illetve 69. §-ának (1) bekezdésében szereplő "a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett", illetve "és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni" megfogalmazásokat hogyan kell érteni? Az egyik ajánlattevőnek szóló hiánypótlást, felvilágosításkérést, kirívóan alacsony ár miatti indokláskérést a többi ajánlattevőnek is meg kell küldeni, vagy csak tájékoztatni kell őket arról, hogy az ajánlatkérő ilyen tartalmú dokumentumokat küldött ki?
Részlet a válaszából: […] ...kérdéshez kapcsolódó jogszabályi rendelkezések a következők:A Kbt. 2. §-ának (1)-(4) bekezdései szerint a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...a becsült érték kiszámítása során az egy beruházásért járó ellenértéket vegye figyelembe az ajánlatkérő. A módosítás beemelte a jogszabályba az ennek megítéléséhez az Európai Bíróság gyakorlatában irányadó szempontot. Az építési beruházások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Saját eljárásrend jogszabályba ütközősége, eljárásrendminták

Kérdés: Saját eljárás esetén megállapítható-e, hogy maga az eljárásrend jogsértő? Ki állapítja meg és milyen szempontok szerint? Vannak eljárásrendminták valahol?
Részlet a válaszából: […] Két saját eljárásrendminta került nyilvánosságra. A Transparency International www.transparency.hu honlapján elérhető segédanyag érthetően, körültekintően írja le, miben lehet és miben nem lehet eltérni a főszabálytól. A www.kozbeszerzes.hu-n található, az NFM által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.

Gazdasági ésszerűség közbeszerzési jogviszonyban

Kérdés: Mit jelent a gyakorlatban a Kbt. 86. §-ának (4) bekezdése szerinti "gazdasági ésszerűség" fogalom?
Részlet a válaszából: […] ...való megfelelésre, vagy az ajánlattevőnek államitámogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik – hivatkozottjogszabályhely (3) bekezdése.A (4) bekezdés akként rendelkezik, hogy az ajánlatkérőköteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.
1
2