Összegezés módosítása szerződéskötés után

Kérdés: Véleményük szerint hogyan módosítható az összegezés, ha a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége valószínűsíthető, de úgy tudjuk, az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő már megkötötte a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...szerint ha a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában megállapítja a közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértését, az ajánlatkérőként vagy az ajánlattevőként szerződő fél, a Közbeszerzési Döntőbizottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

A 317/2013. Korm. rendelet és a Kbt. viszonya

Kérdés: Mi a viszony a 317/2013. Korm. rendelet és a Kbt. között? A jogszabályi hierarchián túl amennyiben nem Kbt.-köteles a beszerzés, alkalmazni kell a Korm. rendeletet?
Részlet a válaszából: […] A közszolgáltató kiválasztásáról és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésről szóló 317/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése a Korm. rendelet és a Kbt. összhangját igényli a Korm. rendelet tárgyi hatálya alá tartozó beszerzések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Eljárás kivételi körök átfedése esetén

Kérdés: A Kbt. 111. § e) és w) pontjai szerinti kivételi körök vonatkozásában merült fel, hogy a kettő (humanitárius segítségnyújtás és ideiglenes védelemre jogosultak elhelyezésével kapcsolatos beszerzés) egybeeshet-e? Az ukrán menekültek vonatkozásában a segítségnyújtás megvalósulhat mindkét pont alapján? Amennyiben mindkét pont fennáll, úgy az építési beruházások vonatkozásában fennálló 300 millió forintos értékhatárt figyelembe kell venni, vagy alkalmazható az e) pont, ahol ilyen szűkítés nem szerepel?
Részlet a válaszából: […] ...a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvény elfogadása óta végbement, a tevékenységet érintő egyéb jogszabályváltozásoknak.Az Országgyűlés 2014. december 14-én fogadta el a 2014. évi XC. törvényt, amely 2015. július 1-jén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Következmények alóli mentesülés jogszerűtlen cselekmény ajánlatkérő általi elismerése esetén

Kérdés: "Megvádolhatja-e" magát az ajánlatkérő, és amennyiben beismeri, amit tett, mentesül-e a következmények alól?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe vette azt is, hogy a beszerzés nem támogatásból valósult meg, és az adott közbeszerzés vonatkozásában történt ismételt jogszabálysértést nem állapított meg."Összességében tehát bizonyosan szerepet játszott az ajánlatkérő képviselőjének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

A bírságmegállapítás szempontjai jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Mi alapján dönt a jogorvoslati fórum, amikor a bírságot megállapítja? (Több olyan esetet látunk, amikor azonos jogsértést másként bírál el, és nem minden esetben indokolható mindez a becsült érték különbségével.)
Részlet a válaszából: […] ...amennyiben az eredeti állapot nem állítható helyre, úgy maximum 15+15% bírság alkalmazható. Mérlegelés lehetőségét itt is fenntartja a jogszabály, ezért csak a maximumérték került meghatározásra.A fentiekben és a Kbt. 165. § (7a) bekezdésében hivatkozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

"Elmaradt tételek" kezelése

Kérdés: Van-e különbség a megkezdett, de be nem fejezett "elmaradt tételek" elismerhetősége és a teljesen elmaradt tételek között? A megkezdett, de be nem fejezett tételeket, ha nem módosítjuk a műszaki változás miatt a szerződésünket, a pályázat ellenőrzése során a pályázati ellenőrző szerv keresni és követelni fogja rajtunk, a be nem építésük esetén pályázati pénzt fog velünk visszafizettetni. A vállalkozó azt mondja, hogy átalánydíjas szerződés esetében az elmaradt tételekkel sem szabad foglalkoznunk, és ezt nem vonhatjuk le tőle a vállalkozói díjból. Jól gondoljuk-e, hogy az elmaradt tételeket le kell vonni az átalánydíjas szerződés vállalkozói díjából, akár teljesen elmaradt tételről vagy akár megkezdett, de be nem fejezett tételről van szó? Szerződésmódosítást kívánunk kezdeményezni a műszaki változások miatt, a költségvetés megvalósíthatósága érdekében. Véleményünk szerint az elmaradt tételekkel szemben a pótmunka állítható szembe. A vállalkozó viszont az elmaradt tételekkel szemben a többletmunka tételeit szeretné kompenzálni. A felek a többletmunkát eleve kizárták a szerződésben. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...így ebben a vonatkozásban eleve van egy olyan adottság, ami miatt kevesebb rugalmasság biztosítható az elszámolás során (a vonatkozó jogszabályi változásra a későbbiekben kitérünk). Általános értelemben lényeges, hogy esetleges tartalékkeretet kikötöttek-e a felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Eredménytelen eljárás a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja alapján

Kérdés: Mi a feltétele a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja alkalmazásának?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésében meghatározott ajánlatkérők számára, valamint a támogatásban részesülő, a közbeszerzésekért felelős miniszter által jogszabály alapján ellenőrzött beszerzés vonatkozásában bármely ajánlatkérő számára a 75. § (2) bekezdés e) pontjának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Eredményről szóló tájékoztató közzététele

Kérdés: Több olyan jogesetet is látok, ahol az ajánlatkérő az eredményről szóló tájékoztatót nem tette közzé. Amennyiben a tájékoztató közzétételre kerül, de a KBA-ban történő közzététel esetleg nem történik meg, akkor ez is legalább ilyen megítélés alá esik? Hogyan tudja ellenőrizni a saját honlapon történő közzétételt a jogorvoslati fórum?
Részlet a válaszából: […] ...alapján megkötött szerződéseket a szerződéskötést követően haladéktalanul."A döntések még a 2019. április 1-jét megelőző jogszabályra utalnak, mely az alábbiak szerint változott:Kbt. 43. §-ának (1) bekezdése: az ajánlatkérő köteles a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Szerződéskötés engedélyezése

Kérdés: Mi a feltétele a szerződéskötés engedélyezésének? A közelmúltban megjelent ügyben gyermekprogramhoz kötődő egyéb jogszabályok miatt engedték. Ezek szerint nem csak nemzetbiztonsági oka lehet a szerződéskötés engedélyezésének?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 156. §-ának (4) bekezdése nemcsak nemzetbiztonsági okból, hanem ennél általánosabb okból, jelesül kiemelkedően fontos érdek vagy közérdek miatt teszi lehetővé a szerződés megkötésének engedélyezését az alábbiak szerint:Ha halasztást nem tűrő, kiemelkedően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Ajánlattevő tájékoztatási kötelezettségének terjedelme jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Egy jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő folyamatosan tájékoztatja az egyébként az ügyben nem érdekelt szereplőket a benyújtott iratokról. Van-e joga erre az ajánlatkérőnek, illetve kiadhat-e az eljárás során minden információt a többi gazdasági szereplőnek?
Részlet a válaszából: […] ...esetben kerülhet meghívásra a későbbiekben egyéb érdekelt a Kbt. 154. §-ának (1b) és (1c) bekezdése szerint.A fentiekben hivatkozott jogszabályi rendelkezések az alábbiak:– az (1) és (1a) bekezdésben foglaltakat követően a Döntőbizottság eljárásában ügyfélnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.
1
2
3
7