9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Indikatív ár bizonytalansága
Kérdés: Indikatív ajánlatkérés során a gazdasági szereplők sok esetben jelzik számunkra, hogy az általuk megadott indikatív árak csak bizonyos euró/forint árfolyamszintig és bizonyos ideig tarthatóak. Ilyen esetben az ajánlatkérő hogyan tudja betartani a becsültérték-felmérés szabályait?
2. cikk / 9 Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén
Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
3. cikk / 9 Közbeszerzési eljárást megindító hirdetmények ellenőrzése
Kérdés: Érdeklődöm, hogy a közbeszerzési kiírásokat ki ellenőrzi? Az új rendelet szerint nem szabadna hátrányos helyzetbe hozni a kezdő vállalkozásokat, valamint a kivállalkozásokat. Miért a vállalkozásoknak kell igazolni, hogy a megvalósításhoz elegendő pénz áll a rendelkezésükre? Ha "maszekban" építkezek, akkor állnak velem szóba, ha van pénzem. De a boltba sem mehetek be pénz nélkül. Érdekes módon a cégeknél vagy önkormányzatoknál ez fordítva van. Mi ennek az oka?
4. cikk / 9 Részszempontok értékelése
Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
5. cikk / 9 Kbt. megkerülése a gyakorlatban
Kérdés: A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?
6. cikk / 9 Közbeszerzési tanácsadó kötelező igénybevétele
Kérdés: Egyszerűsített közbeszerzési eljárást lebonyolíthat-e az önkormányzat polgármesteri hivatala anélkül, hogy OKJ-s bizonyítvánnyal rendelkező szakember ebben részt venne (a hivatal dolgozója közgazdász végzettségű)?
7. cikk / 9 Ajánlatkérők feladatai a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Melyek a Kbt. szerinti főbb – általános – teendők az ajánlatkérői oldalon a közbeszerzési eljárásban az eljárás megindítása és a szerződés megkötése közötti időszakban?
8. cikk / 9 Összesített tájékoztató, közbeszerzés megkezdése
Kérdés: A 2004. május 1-je előtt közzétett "előzetes összesített tájékoztató" a közbeszerzési eljárás megkezdésének számít-e az új Kbt. előírásai szerint, ha a nyílt eljárás ajánlati felhívása még nem jelent meg?
9. cikk / 9 Közbeszerzési eljárás megindítása
Kérdés: Az eljárások megindíthatóak-e a szükséges – az ajánlatkérő számára előírt – feltételek nélkül? Amennyiben nem, ezt hol tiltja a törvény?
