Kizárólagos jog, hirdetmény nélküli eljárás

Kérdés: Ha tovább szeretném terveztetni a beszerzés tárgyát az eredeti tervezővel, a kizárólagos jog miatt egyértelmű-e a hirdetmény nélküli eljárás, azaz van-e jogom indítani, vagy nem érdemes megpróbálni?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy szervezettel köthető meg. Az ajánlatkérő a már elkészült engedélyezési terv jogszabályváltozás miatt szükségessé váló módosítását kívánta tárgyi közbeszerzési eljárásban beszerezni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Közbeszerzési eljárást megindító hirdetmények ellenőrzése

Kérdés: Érdeklődöm, hogy a közbeszerzési kiírásokat ki ellenőrzi? Az új rendelet szerint nem szabadna hátrányos helyzetbe hozni a kezdő vállalkozásokat, valamint a kivállalkozásokat. Miért a vállalkozásoknak kell igazolni, hogy a megvalósításhoz elegendő pénz áll a rendelkezésükre? Ha "maszekban" építkezek, akkor állnak velem szóba, ha van pénzem. De a boltba sem mehetek be pénz nélkül. Érdekes módon a cégeknél vagy önkormányzatoknál ez fordítva van. Mi ennek az oka?
Részlet a válaszából: […] ...osztály) vizsgálta felül, és az ellenőrzés soránelsősorban azt vizsgálták, hogy a hirdetmény megfelel-e a vonatkozójogszabályoknak.A kötelező hirdetmény-ellenőrzés rendszere csak az egyszerűeljárásokban maradt fenn egy szűk körben a legutóbbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Átláthatósági megállapodás

Kérdés: Mi a lényege az átláthatósági megállapodásnak?
Részlet a válaszából: […] ...a teljes közbeszerzési eljárásra (ideértve annak előkészítésétis), valamint az annak alapján megkötött szerződésre vonatkozó jogszabályok ésa nyilvánosság követelményének érvényesülését.A (3) bekezdés kimondja, hogy az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Építési beruházások, tervezői összeférhetetlenség

Kérdés: A közbeszerzési eljárások nagyrészt építési beruházásokra vonatkoznak. A pályázatok alapfeltétele rendszerint az, hogy a tervezett projekt rendelkezzen (vagy benyújtott, vagy jogerős) építési engedélyekkel. A kiírók (többnyire önkormányzatok) a pályázat támogatási szerződésének aláírásáig nem tudják finanszírozni a kiviteli tervek elkészítését, gyakran az engedélyezési terveket is a pályázaton elnyert támogatásból finanszírozzák. Pályázati úton elnyert támogatások megvalósítása javarészt közbeszerzéses eljárás keretében kiválasztott tervezővel (továbbtervezés), avagy kivitelezővel (megvalósítás) történik. Kérdéseink fentiekkel kapcsolatban: - Az engedélyezési tervek (de nem felhasználási jogok) birtokában elnyert pályázat esetén a tervező kizárható-e a továbbtervezés (kiviteli tervek, avagy tervezői művezetés) folyamatából? - Van-e olyan jogszabály, amely határozottan kimondja, hogy a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan bírósági joggyakorlat, jogerős határozat/ítélet, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan EU-s jogszabály, vagy azzal azonos jogi státuszú direktíva, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan jogszabály, amely megtiltja, hogy építészeti tervek továbbtervezésével járó közbeszerzések során az eredeti, engedélyezési terveket készítő tervezőt a projekt megvalósítását elnyerő pályázó bevonja 10 százalék alatti alvállalkozójaként a megvalósításba? - Van-e arra mód, hogy a projekt megvalósításában az eredeti szerző folytathassa a tervezési munkát? - Mi történik akkor, ha a szerző élve szerzői jogaival, ragaszkodik a továbbtervezés jogához, a továbbtervezést, avagy megvalósítást ezek alapján megtiltja?
Részlet a válaszából: […] ...az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdonirészesedéssel rendelkezik;– az előző pontokban meghatározott személy hozzátartozója.A jogszabályhely (2) bekezdése kimondja, hogy nem kellalkalmazni az első bekezdést abban az esetben, ha az ajánlatkérő nevébeneljáró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Kiegészítő tájékoztatás "besorolása"

Kérdés: Az ajánlati felhíváshoz adott útmutatóban olvastuk, hogy a kiegészítő tájékoztatás az adott közbeszerzési eljárás dokumentációjának részévé válik. Hol szabályozza ezt a Kbt.? Az ajánlattevőnek azt csatolnia kell az ajánlatában, vagy csak meg kell őriznie? Ha csatolni kell, milyen jogszabályi előírás alapján, illetve mi ennek a kötelezettségnek az indoka?
Részlet a válaszából: […] A dokumentációval kapcsolatos kiegészítő tájékoztatásravonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 56. §-a tartalmazza. A kiegészítő tájékoztatáslényege, hogy ebben adja meg az ajánlatkérő a felhívásban, illetve adokumentációban meghatározott elvárásainak, előírásainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Ajánlatkérői kötelezettségek elektronikus eljárásban

Kérdés: Tudomásuk szerint az idei évtől új rendelet szabályozza az elektronikus közbeszerzést. Melyik ez a szabály, és előír-e az ajánlatkérők vonatkozásában – az eljárásforma jellegére tekintettel – a Kbt.-ben szabályozottakhoz képest többletkötelezettségeket?
Részlet a válaszából: […] ...hogy amennyiben aközbeszerzési eljárás vonatkozásában az ajánlatkérő az elektronikus útigénybevételét lehetővé teszi, vagy azt jogszabály alkalmazni rendeli, aközbeszerzési eljárást megindító hirdetményben ezt a tényt és az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.

Bírálóbizottsági közreműködő "szakképzettsége"

Kérdés: Bírálóbizottságban tevékenykedő személynek kell-e szakterületi diplomával (végzettséggel) rendelkeznie, vagy elég-e, ha például a pályázat tárgyát képező szakterületen dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg szervezeteknek megfelelő- a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési és pénzügyi – szakértelemmelkell rendelkezniük. A jogszabályszöveg értelmében az ajánlatok értékelésébenrészt vevő személyeknek, azaz a bírálóbizottsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás megindítása előtt szabadmérlegelés alapján – azokat az eseteket kivéve, amikor a Kbt. vagy másjogszabály az elbírálás szempontjaként kizárólag az összességében legelőnyösebbajánlat kiválasztását teszi lehetővé –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Iratok visszakérésének lehetősége

Kérdés: Eredeti tanúsítványt, igazolást a pályázat elbírálása után vissza lehet-e kérni? Ha nem, akkor kérhető-e az ajánlatkérőtől az adott iratról hiteles másolat? Ehhez kapcsolódóan kérdezzük, hogy az ajánlatkérőnek meg kell-e őriznie a pályázati anyagokat, és ha igen, meddig?
Részlet a válaszából: […] ...a benyújtott ajánlatnak, emiatt nem kérhető vissza. Az ajánlatkérő"hiteles másolatot" a benyújtott dokumentumról nem tud adni, mert jogszabálymeghatározza, hogy mely másolatok tekinthetők hitelesnek, illetve mely szervekjogosultak hitelesítést végezni. Erre tekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.

Közbeszerzésiterv-készítési szempontok

Kérdés: Milyen szempontok figyelembevétele szükséges a jó és használható közbeszerzési terv elkészítéséhez? (Elsősorban gyakorlati oldalról tesszük fel a kérdést.)
Részlet a válaszából: […] ...bevont személyek, illetőlegszervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárásai dokumentálásirendjét, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal. Ennek körében különösen megkell határoznia az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt,személyeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.
1
2
3