Iratok eljuttatása ellenőrző szervhez

Kérdés: Milyen módon juttathatók el az iratok az ellenőrző szervhez?
Részlet a válaszából: […] ...az ellenőrzésre jogosult szervezetnek.A rendelet 9. § (3) bekezdése alapján a Közbeszerzési Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal és a jogszabályban az adott eljárás ellenőrzésére feljogosított szerv, valamint jogorvoslati kérelem vagy hivatalbóli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Bíróság és DB tevékenységének elhatárolása

Kérdés: A D. 454/2021. döntésben a Közbeszerzési Döntőbizottság az adott szerződés tartalmát elemzi, és ebből von le következtetést, hiába közbeszerzési jellegű a jogsértés. Mi határolja el a polgári bíróság és a Közbeszerzési Döntőbizottság tevékenységét, ha már a közbeszerzési szerződés tartalmának jogértelmezése is a feladatai közé tartozik ezek szerint?
Részlet a válaszából: […] ...lehetővé tett volna egy jogszerűtlen kifizetést, hanem a szerződésben meghatározott teljesítési feltételektől való eltérést tekintette jogszabálysértőnek. Ebben a vonatkozásban nem lépte túl a hatáskörét, inkább az érdekes kérdés ebben a vonatkozásban az, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Előreláthatóság értelmezése a szerződésmódosítás kontextusában

Kérdés: Miért nem tekinthető a Covid-járvány előre nem láthatónak, amikor szerződést szeretnék módosítani? (Az egyes hullámok nem láthatók előre, a megbetegedések mértéke szintén nem. Ez egy folyamatosan fennálló helyzet.)
Részlet a válaszából: […] ...11. napján hatályba lépett 484/2020. kormányrendelettel további védelmi intézkedéseket vezetett be.A döntés során az előbbi két jogszabály is azt mutatja, hogy a közbeszerzési eljárás megindítása idején rendkívül súlyos volt a járványhelyzet Magyarországon,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Következmények alóli mentesülés jogszerűtlen cselekmény ajánlatkérő általi elismerése esetén

Kérdés: "Megvádolhatja-e" magát az ajánlatkérő, és amennyiben beismeri, amit tett, mentesül-e a következmények alól?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe vette azt is, hogy a beszerzés nem támogatásból valósult meg, és az adott közbeszerzés vonatkozásában történt ismételt jogszabálysértést nem állapított meg."Összességében tehát bizonyosan szerepet játszott az ajánlatkérő képviselőjének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Az ajánlatkérő mérlegelési lehetősége kizáró okok esetében

Kérdés: Eldöntheti-e az ajánlatkérő a Kbt. 62. § (1) bekezdés c) pontja ellenére az érvényességet, vagy jogorvoslat keretében kezdeményeznie kell, hogy ezt megállapíthassa?
Részlet a válaszából: […] ...kizáró okoknál az a trend figyelhető meg, hogy egyre több esetben az ajánlatkérőnek mérlegelési lehetőséget biztosít a jogszabály. Ez a helyzet a 62. § (1) bekezdés c) pontja esetében is. Eredetileg egy kötelező kizáró okot szabályoz a Kbt., melynek vonatkozásában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása kétszeres hiánypótlást követően

Kérdés: Az ajánlattevő a hiánypótlási felhívásban meghatározott határidőben benyújtotta az előírt alkalmassági követelmény tekintetében (egyben értékelési szempontra) a három szakember képzettségét/végzettségét alátámasztó iskolai oklevelét és önéletrajzát. Az önéletrajzok végén a következő szövegezésű rendelkezésre állási nyilatkozat található: "Nyilatkozom, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén rendelkezése állok, közreműködöm a teljesítésben, az ajánlatban szereplő pozícióban, és nincs más olyan kötelezettségem a teljesítés időszakában, amely a szerződés teljesítésében való munkavégzésemet bármilyen szempontból akadályozná." Az ajánlatkérő felhívta az ajánlattevő figyelmét, hogy használhat a kiadottól eltérő nyilatkozatot, de annak tartalmilag meg kell egyeznie az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott nyilatkozatminta tartalmával. Az érintett ajánlattevő a következő hiánypótlása során azonban nem kiegészítette a szakmai önéletrajzok utolsó oldalain szereplő, rendelkezésre állási nyilatkozatok tartalmát, hanem külön csatolt önéletrajzot, amelynek a végén már nem szerepel részben sem rendelkezésre állási nyilatkozat, továbbá külön becsatolta a rendelkezésre állási nyilatkozatokat az ajánlatkérő által kiadott mintát alkalmazva. Az ajánlatkérő jogszerűen érvénytelenítheti-e az ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján, vagy elfogadható ez a hiánypótlás?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a többlettartalom feltétlenül szükséges volt-e ahhoz, hogy a rendelkezésre állás megítélhető legyen. Mivel erre vonatkozóan pontos jogszabályi kötelezettség nem áll fenn, így véleményünk szerint a többletinformáció iránti igény nem jogszerű, az eredeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Felelősség a teljesítésbe más szakember bevonása miatti adminisztráció elmaradásáért

Kérdés: Kinek a felelőssége, ha az alkalmasságba és értékelésbe bevont szakember helyett mégis más teljesít, és ezt nem foglalják írásba a felek? Ez egy olyan kötelezettség, amit mindenképpen az ajánlatkérőnek kell tudnia, nem másnak?
Részlet a válaszából: […] ...jogsértést követett el. Az alkalmasság vonatkozásában a kapacitást biztosító szervezet cseréje kapcsán erre kifejezetten ki is tér a jogszabály az alábbiak szerint:Az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez az alkalmasságának igazolásában részt vett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

A bírságmegállapítás szempontjai jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Mi alapján dönt a jogorvoslati fórum, amikor a bírságot megállapítja? (Több olyan esetet látunk, amikor azonos jogsértést másként bírál el, és nem minden esetben indokolható mindez a becsült érték különbségével.)
Részlet a válaszából: […] ...amennyiben az eredeti állapot nem állítható helyre, úgy maximum 15+15% bírság alkalmazható. Mérlegelés lehetőségét itt is fenntartja a jogszabály, ezért csak a maximumérték került meghatározásra.A fentiekben és a Kbt. 165. § (7a) bekezdésében hivatkozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Ajánlatkérő önkéntes reparálási lehetősége a Döntőbizottság előtti eljárásban

Kérdés: Reparálhat-e önként az ajánlatkérő a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti eljárásban, miután nem adott helyt az előzetes vitarendezési kérelmünknek, és emiatt jogorvoslati eljárás kezdeményezésére kényszerültünk? Mi a teendő ilyen esetben, mire tarthatunk igényt? [Az ajánlatkérő először részletes érdemi ellenkérelmet terjesztett elő, amelyben kérte az ajánlattevő jogorvoslati kérelmének elutasítását. Ezután váratlanul bejelentette, hogy az ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége tárgyában meghozott döntését visszavonja az ajánlattevő által indított jogorvoslati eljárásra tekintettel, és egyúttal hiánypótlási felhívást bocsátott ki, mert mind előzetes vitarendezési, mind jogorvoslati kérelmében azt sérelmezte az ajánlattevő, hogy az ajánlatkérő hiánypótlási felhívás kibocsátása helyett az ajánlatot jogellenesen érvénytelenné nyilvánította. A Közbeszerzési Döntőbizottság erre – az eljárás okafogyottá válása miatt – a jogorvoslati eljárást megszüntette, és végzésében úgy rendelkezett, hogy az ajánlattevő részére vissza kell téríteni a lerótt igazgatási szolgáltatási díj teljes összegét.]
Részlet a válaszából: […] ...hatályos jogszabályok és az Ákr.-hez fűzött kommentár tükrében a Közbeszerzési Döntőbizottság az Ákr. 47. § (1) bekezdésének c) pontja alapján jogszerűen járt el, hiszen a Kbt. nem tartalmaz az Ákr.-től eltérő speciális rendelkezéseket az adott tényállásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Az írásbeli összegzés módosításának határideje

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha eltelt a 20 nap, és az ajánlatkérő észleli, hogy mégis érvénytelen a nyertes ajánlattevő ajánlata?
Részlet a válaszából: […] ...közelmúlt jogszabály-módosításának eredményeként az ajánlatkérőnek ugyan van lehetősége az összegezést többször is módosítani, ugyanakkor ennek az írásbeli összegezés megküldésétől számított huszadik napig kell megtörténnie a Kbt. 79. § (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.
1
2
3
4
27