Kimentés szerződés megkötése alól

Kérdés: A 473/2022. ügy értelmében a DB szerint a szerződés megkötése alóli kimentésnek is az EKR-ben kell történnie. Miért? Ezt mi alapozza meg? Előírhatja ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet nem utal. Az ajánlatkérő tehát úgy terjeszti ki a kötelező elektronikus kommunikációt, hogy arra jogszabályi felhatalmazása nincs. Véleményünk szerint egyébként az ajánlatkérő akár általános értelemben is használhatta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Nemleges adóigazolás megkövetelése kifizetéshez

Kérdés: Az ajánlatkérő szabhatja-e a nyertes ajánlattevő számlája kiegyenlítésének feltételéül nemleges (köztartozásmentes) adóigazolás bemutatását a közbeszerzési szerződés teljesítésének szakaszában?
Részlet a válaszából: […] ...és kizárólag építési beruházások esetében. Összefoglalóan tehát megállapítható, hogy az ajánlatkérőnek a hatályos jogszabályok alapján nemlegesnek minősülő adóigazolást egyedül a kizáró okoktól való mentesség vizsgálata körében kell kérnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Megbízhatósági határozat nyilvánossága, megtámadhatósága

Kérdés: Öntisztázást követően megbízhatósági határozatot bocsátott ki a Közbeszerzési Hatóság, ahol a döntés nagy része gyakorlatilag üzleti titok tárgyát képezi, sőt a sikertelen kezdeményezésekről szóló határozatok nem is nyilvánosak. Milyen alapon húznak ki gyakorlatilag minden érdemi részt a döntésből, amikor az annak alapját képező gazdasági versenyhivatali határozat egy az egyben nyilvános? Azaz a kérdésem, hogy közérdekből nyilvános adat-e a megbízhatósági határozat, és amennyiben nem sikeres a kezdeményezés, az is közérdekből nyilvános adat-e? Egy igen vagy nem válasz is elég számomra, hiszen akkor a 43. § (3) bekezdése alkalmazható. Kérdésem az is, hogyan lehet kartellkizáró ok miatt kizárt gazdasági szereplőt visszaengedni, amikor az is egy hatósági határozat? Megtámadhatom-e a határozatot?
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus szerződéstárban (a továbbiakban: CoRe) – valamint, ha a közbeszerzésekről szóló törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály azt egyes dokumentumok, adatok tekintetében kötelezővé teszi, az EKR-ben is – közzétenni (...).A (3) bekezdés szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Új fakultatív kizáró ok a Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt.-ben szerepel fakultatív kizáró okként, miszerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely megszegte a 73. § (4) bekezdésében említett környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket és ezt három évnél nem régebben meghozott, jogerős bírósági, közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozat megállapította. A hivatkozott rendelkezés általános fogalmazása alapján nem tudjuk értelmezni, hogy milyen súlyú követelményszegések tartoznak ide. Például ha egy munkavállalónk üzemi balesetet szenvedett, és emiatt megállapították a felelősségünket, az már kizáró oknak minősül? (A hivatkozott melléklet alapján ennél súlyosabb kötelezettségszegést tartunk kizáró oknak.) És ha igen, lehetőségünk van öntisztázásra?
Részlet a válaszából: […] ...érvénytelen az ajánlat, különösen ha nem felel meg azoknak a környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek, amelyeket a jogszabályok vagy kötelezően alkalmazandó kollektív szerződés, illetve a 4. mellékletben felsorolt környezetvédelmi, szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Kötbér a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. 126. §-ának (1) bekezdése szerint a szerződésben kikötött biztosítékok körét és mértékét a felhívásban meg kell adni. A (4) bekezdés alapján e biztosítékok körébe (ellentétben a Ptk.-val) a kötbér nem tartozik bele, mivel a kötbért a hibás, hiányos vagy nemteljesítést követően kell kifizetni. Megtehetem-e hogy az eljárást megindító felhívás III.1.1. pontjában a szerződésben előírt kötbért nem említem meg?
Részlet a válaszából: […] ...kárának megtérítését az erre vonatkozó szabályok szerint akkor is követelheti, ha a kötbér­igényét nem érvényesítette.Végül a jogszabályhely (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy a nemteljesítés esetére kikötött kötbér érvényesítése a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.

Kötbérszámítási alap

Kérdés: A kötbér a bruttó vagy a nettó beszerzési érték után számítandó? Jogszerű-e az a kiírás, ahol a kötbér a bruttó beszerzési ár meghatározott százaléka, holott a közbeszerzés értéke nettó érték?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a kötbérrelkapcsolatosan csak alapvető szabályokat határoz meg a Ptk. Így a kötbérvetítési alapját, mértékét sem a Ptk., sem más jogszabály nem határozza meg,ezekben a kérdésekben tehát a felek akarata és megegyezése az irányadó. Így nincsakadálya annak sem, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Becsült érték szennyvízközmű üzemeltetésére vonatkozó szolgáltatási koncesszió esetén

Kérdés: Szennyvízközmű üzemeltetésére vonatkozó szolgáltatási koncesszió esetén mi a becsült érték? Bele kell-e számítani az üzemeltető lakosságtól beszedett díjbevételt, vagy csak az üzemeltető által a tulajdonos önkormányzat részére fizetendő ellenszolgáltatás (koncessziós díj, bérleti díj vagy bármilyen egyéb jogcímen) a becsült érték alapja?
Részlet a válaszából: […] ...aharmadik személy által fizetendő díj mértékére is, melyet ekvivalensnek tekintaz ajánlatkérő által fizetett ellenértékkel.Az említett jogszabályhely (1) bekezdésének b) pontjaalapján nem minősülnek a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Ajánlatkérő folyamatos késedelmes teljesítése

Kérdés: Egy nagy közbeszerzés nyertesei voltunk, ahol a fizetési határidők a szerződés szerint hosszúak voltak (folyamatos teljesítésről van szó), de az ajánlatkérő még emellett is lassan féléves késésben van az utolsó gyártások ellenértékének kifizetésével, és a részeket is több hónapos késedelemmel fizette folyamatosan. Hogyan lehet úgy kiírni egy tendert, hogy az ajánlatkérőnek nem áll rendelkezésére a fedezet? Meddig húzható el a fizetés? (Folyamatos az ígéret a teljesítésre.) Ezt a kérdést nem szigorította a jogszabály-módosítás? Ha az ajánlattevői oldalon szigorúak a közbeszerzési szabályok, itt miért nem? Hová fordulhatunk a helyzet megoldásáért?
Részlet a válaszából: […] ...Ptk 301. és 301/A. §-ai a kamat vonatkozásában akövetkező főbb rendelkezéseket tartalmazzák:– pénztartozás esetében – ha jogszabály eltérően nemrendelkezik – a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor isköteles a késedelemmel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Kötbérmérték, kötbéralap

Kérdés: Tapasztalatuk szerint a gyakorlatban mi a késedelmi és a meghiúsulási kötbér általános mértéke? Kötbéralap-e az áfa? Az egyik kiírás szerint nemteljesítés esetén a meghiúsulási kötbér mértéke az aktuálisan megrendelt mennyiség bruttó vállalkozási díjának 30 százaléka. Nem túlzott ez?
Részlet a válaszából: […] ...biztosító mellékkikötés -elsődlegesen a kárátalány szerepét tölti be. A kötbér általános mértéketekintetében a Ptk., illetve más jogszabály nem tartalmaz utalást, ennekmegfelelően a gyakorlatban a felmerült kár reparációjához szükséges összeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...a közelmúltban megjelent a 2007. évi LXXVIII.törvény, amely – egyebek mellett – a közbeszerzési törvényt is módosította. Ajogszabály 2007. július 7-étől hatályos rendelkezéseit a jogalkotó beépítette aKbt.-be. Lényeges, hogy a törvény rendelkezéseit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.
1
2