7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Közbeszerzési kötelezettség uniós támogatás felhasználása esetén
Kérdés: Ha egy mezőgazdasági őstermelő vagy egyéni vállalkozó uniós támogatásban részesül, a pályázati pénz felhasználásakor vonatkozik-e rá a közbeszerzési kötelezettség? Ha igen, a Kbt. mely része alapján minősül ajánlatkérőnek?
2. cikk / 7 Ajánlatkérőnek minősülő szervezet mint ajánlattevő
Kérdés: Ajánlatkérőnek minősülő szervezet ajánlattevőként indul egy közbeszerzési eljárásban. A jogszabályi előírások alapján köteles-e ebben az esetben a nyertesség esetén igénybe venni kívánt (értékhatár feletti) alvállalkozókat maga is közbeszerzési eljárással kiválasztani? Gyakorlati lehetőség erre (például időbeli korlátok miatt) nyilván nincs, de szabályos-e ebben az esetben, ha az alvállalkozóval közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül köt szerződést? Azaz "kiváltja"-e az eredeti közbeszerzési eljárás az ajánlattevőként fellépő ajánlatkérőnek minősülő szervezet saját eljárását?
3. cikk / 7 2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás
Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
4. cikk / 7 Autóbusszal végzett menetrend szerinti szolgáltatás kiszervezése
Kérdés: Mivel a régi autóbusztörvény már nincs hatályban, a Kbt. kivételi köre már nem érvényesül az autóbusszal végzett menetrend szerinti szolgáltatás kiszervezésére?
5. cikk / 7 Értékesítéssel szembeni építési beruházás közbeszerzés-kötelezettsége
Kérdés: Az önkormányzat értékesíteni kívánja – az előírásoknak megfelelően nyilvános pályázat útján (Áht., egyéb szabályzatok stb.) – az egyik tulajdonában álló ingatlant, akként, hogy vételár helyett egy másik ingatlan tekintetében építési beruházást kellene a potenciális vevőnek teljesítenie. E teljesítést követően az értékesíteni kívánt ingatlan tulajdonjoga átszállna a vevőre. Az értékarányosság követelményére figyelemmel a felek kölcsönösen elszámolnának egymással. Kérdésünk, hogy a fentiek megvalósítása – megtartva a nyilvános pályáztatás jogszabályi követelményeit – a Kbt. megkerülésének minősül-e? Ebben az esetben kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnia az önkormányzatnak az építési beruházás megvalósítása végett? Kérdezzük továbbá, hogy amennyiben a fentiekben írt beszerzés közbeszerzés-köteles, úgy építési koncesszióról van-e szó? A Kbt. 26. §-a szerint ugyanis az építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése, vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt. A hivatkozott jogszabályhely alapján van-e lehetőség arra, hogy a beruházással érintett ingatlan helyett egy másik épület tulajdonjogát adja át ellenszolgáltatásként az önkormányzat? Ez egy további kérdést vet fel, miszerint a törvény által hivatkozott hasznosítási jog jelenthet-e tulajdonjog-átengedést?
6. cikk / 7 Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása
Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
7. cikk / 7 Cserével vegyes ingatlan-adásvétel megítélése közbeszerzési szempontból
Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha ingatlancserénél az egyik érték meghaladja a mértéket, és ezért bizonyos összeget még ki kell fizetni az ingatlanért, melynek következtében ez már eléri valamely eljárási rend értékhatárát?
