257 cikk rendezése:
1. cikk / 257 A FAKSZ tevékenységi köre
Kérdés: A közelmúltban hatályba lépett új, illetve módosított jogszabályok alapján eléggé nehezen értelmezhető a FAKSZ tevékenységi köre, jogköre. Az állami beruházási törvény és a Kbt. között hogyan határozzák meg együttesen, hogy milyen szabályokat kell követni? Pl. a FAKSZ milyen feltételek alapján jogosult önkormányzatok részére értékhatárhoz kötötten vagy kötetlenül építési beruházásokra irányuló közbeszerzési eljárást lefolytatni?
2. cikk / 257 Sürgős informatikai beszerzési igény
Kérdés: Rendkívüli beszerzési igényünk merült fel 12 millió Ft értékben egy informatikai rendszerünk karbantartása során, amit nem terveztünk. Az üzemszerű működés folyamatosságához szükséges a beszerzés soron kívüli megvalósítása, érintett szervezetként saját hatáskörben lefolytathatjuk a közbeszerzési eljárást, vagy erre DKÜ-engedélyt kell kérnünk?
3. cikk / 257 Alvállalkozói nyilatkozat és EKR
Kérdés: Az alvállalkozók bevonására vonatkozó nyilatkozatot is elektronikus úton és az EKR-en keresztül kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani?
4. cikk / 257 Előminősítési hirdetmény módosítása
Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy az ajánlatkérő az előminősítési hirdetményt módosítsa? Gondolunk itt az alkalmassági követelmények lazítására.
5. cikk / 257 Jogszabályi kötelezettségek ismerete teljesítés során
Kérdés: Amennyiben a közbeszerzési szerződés nem tér ki olyan jogszabályi kötelezettségekre, amelyek lassítják a teljesítést, de az ajánlattevőnek egyébiránt tudnia kellett róla, úgy elegendő indok-e a felelősség alóli mentesülésre, hogy maga a szerződés kifejezetten nem utal ezekre a jogszabályi kötelezettségekre? Mivel közbeszerzésről van szó, így ennek lenne értelme.
6. cikk / 257 Folyamatba épített ellenőrzés elmaradásának következménye
Kérdés: Helyi önkormányzat ajánlatkérő a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet alkalmazása során az uniós forrásból támogatott projekt becsült értékét – az opciós munkák értékét is figyelembe véve – nettó 295 millió forintban határozta meg, erre tekintettel nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerint. A rendelkezésre álló fedezet összege nem éri el a nettó 300 millió forintot. Tekintettel a becsült értékre, az eljárás ellenőrzése körében a Korm. rendelet 180-181. §-a utóellenőrzés lefolytatását írja elő. Amennyiben a nyertes ajánlati ár meghaladja a nettó 300 millió forintot, érvénytelenné kell-e nyilvánítania az eljárást az ajánlatkérőnek kizárólag amiatt, hogy az eljárás ellenőrzése körében nem a Korm. rendelet 182-193. §-ai szerint járt el? Ha a 300 millió forintot opciós munkák nélkül nem éri el a szerződés értéke, és azt nem is rendeli meg az ajánlatkérő, menthető a helyzet? Amennyiben az ajánlatkérő kiegészítő forráshoz jut, és erre tekintettel az opciós munkákat is megrendeli, az változtat-e a jogi megítélésen, ha így haladja meg a 300 millió forintot a kifizetett számla értéke?
7. cikk / 257 Jóteljesítési biztosíték kikötésének lehetősége alvállalkozónál
Kérdés: A jogszabályoknak megfelelően helyesen járok-e el, ha építési beruházás nemzeti nyílt eljárás nyerteseként jóteljesítési biztosítékot kötök ki az alvállalkozómmal kötött szerződésemben, figyelemmel a 322/2015. Korm. rendelet, illetve a Kbt. szabályaira úgy, hogy az ajánlatkérő nem írta elő a közbeszerzési dokumentumokban a biztosítékot sem a nyertes ajánlattevő felé, sem alvállalkozója felé, és nem tiltotta meg az alvállalkozókkal kötött szerződésben történő alkalmazását sem?
8. cikk / 257 Szakmai tapasztalat mint értékelési szempont árubeszerzés esetén
Kérdés: Árubeszerzés esetén a szakember szakmai tapasztalata megjelölhető értékelési szempontként?
9. cikk / 257 Becsült érték felmérése és az indikatív ajánlatkérés
Kérdés: A becsült érték felméréséhez minden esetben kötelező indikatív ajánlatok bekérése egy közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően?
10. cikk / 257 Üvegkapu alvállalkozó esetén
Kérdés: Az Üvegkapu kizárólag a Kbt. szerinti alvállalkozókra vonatkozik, azaz csak azokra, akiket az ajánlatban megneveztünk, illetve a szerződéskötéskor, a szerződés teljesítése során alvállalkozóként megjelöltünk?
