Iratbetekintés és üzleti titok kezelése az elektronikus közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Milyen formában lehet majd betekinteni az iratokba azt követően, ha az elektronikus eljárások kötelezőek lesznek? És hogyan lehet az üzleti titkot kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése értelmében a Kbt. szerinti iratbetekintést az ajánlatkérő az EKR-ben található dokumentumok tekintetében a gazdasági szereplő képviselőjének személyes megjelenése útján biztosítja.Az iratbetekintés tehát hasonlóképpen zajlik, mint a korábbiakban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.

Bontást követően jelzett irat betekintésének megtagadhatósága

Kérdés: Az ajánlatok bontásánál jelen voltam, mint az egyik ajánlattevő meghatalmazott képviselője. A bontást követően szerettem volna betekinteni egy ajánlatba, és az ahhoz tartozó felolvasólapot kívántam megnézni. Az ajánlatkérő erre nem adott lehetőséget. Jogszerűen tagadta meg az iratbetekintést? (A meghatalmazásom teljes körű volt, az az iratbetekintésre is kiterjedt.)
Részlet a válaszából: […] A jelenleg hatályos Kbt. az iratbetekintés két alábbi formáját ismeri.A 62. § esetében a felolvasólapba történő betekintést, míg a 80. § esetében az ajánlatba történő betekintést.A Kbt. 62. §-ának (6) bekezdése szerint ha az ajánlatok bontásán egy – ott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Üzleti titok "megjelenítése" az ajánlatban

Kérdés: Ha az ajánlatom egy részét üzleti titokként kérem kezelni, akkor azt hogyan különítsem el az ajánlat többi részétől annak érdekében, hogy ajánlatom ne legyen érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] ...első mondata értelmében az üzleti titokkal azonos védelemben részesül az azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása (a Ptk. alkalmazásában: védett ismeret), ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.

Jogorvoslati szabályok változása

Kérdés: A jövő évtől lesz-e lényegesebb változás a jogorvoslat szabályozásában?
Részlet a válaszából: […] ...szabályai is.A jelenlegi általános és engedély nélküli iratbetekintésijoghoz képest a kérelmező, az ellenérdekű ügyfél, továbbá képviselőik az eljárásmegindításától számított tizenötödik napig tekinthetnek be a jogorvoslatiiratokba.Új elem, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Kérelem adatok üzleti titokkénti kezelése iránt

Kérdés: Milyen módon kérheti az ajánlattevő, hogy az ajánlatkérő üzleti titokként kezelje egyes adatait?
Részlet a válaszából: […] ...több, a 22. § (1) bekezdése szerintajánlatkérőnek minősülő szervezet közös tulajdonában van; ebben az esetbenjogaikat közös képviselőjük útján gyakorolják; illetve az előző bekezdésbenfoglaltak irányadóak akkor is, ha az előző bekezdés első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

"Vesztes" ajánlattevő iratbetekintési joga

Kérdés: Kell-e iratbetekintési jogot adni az érvényes, de nem nyertes ajánlatot benyújtó ajánlattevő részére? Mi ennek a módja?
Részlet a válaszából: […] ...a következők szerint:– a közbeszerzési ügy kérelmezője (az eljárástkezdeményező), az ellenérdekű ügyfél, továbbá ezek képviselője és aKözbeszerzések Tanácsának tagja az eljárás során külön engedély nélkül bármikorbetekinthet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében a KözbeszerzésiDöntőbizottság által tartott tárgyaláson az ügyfeleken kívül egyéb érdekeltekis – személyesen vagy képviselőik útján – jelen lehetnek, észrevételt tehetnek,illetőleg a tárgyalás befejezéséig bizonyítékokat terjeszthetnek elő.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Közbeszerzési Döntőbizottság előtti tárgyalások nyilvánossága

Kérdés: Kik vehetnek részt, lehetnek jelen a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti tárgyaláson? Hallgatóságként bárki bemehet-e, illetve az üzleti titokra hivatkozással kérhető-e ún. "zárt" tárgyalás?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmazza: – a Közbeszerzési Döntőbizottság által tartott tárgyalásonaz ügyfeleken kívül egyéb érdekeltek is – személyesen vagy képviselőik útján -jelen lehetnek, észrevételt tehetnek, illetőleg a tárgyalás befejezéséigbizonyítékokat terjeszthetnek elő;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Írásbeli összegzés megváltoztatása

Kérdés: Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az írásbeli összegzést az eredményhirdetést követően módosítja? Van-e egyáltalán erre lehetősége?
Részlet a válaszából: […] ...– a közbeszerzéshez támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében – akülön jogszabályban meghatározott szervek képviselőit, illetőleg személyeket;– az eredményhirdetés során az ajánlatkérő köteles ismertetnia törvény 93. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Eljárás téves eredményhirdetés esetén

Kérdés: Mi a Szerkesztőség álláspontja azzal a helyzettel kapcsolatban, amikor az ajánlatkérő "tévesen" hirdeti ki az eljárás nyertesének az egyik ajánlattevőt? Az eredményhirdetést követően, a Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése szerinti 8 napos határidőn belül egy másik ajánlattevő jogorvoslati eljárást kezdeményez. A DB a Kbt. 325. §-ának (1) bekezdése szerinti határidőn belül (1 munkanap) megindítja az eljárást. Jogkövetkezmények nélkül, jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha a megindított jogorvoslati eljárást követően a Kbt. 96. §-ának (5) bekezdése alapján az eredményhirdetést követő 15 napon belül kijavítja az összegzést, és mást hirdet ki nyertesnek?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá – a közbeszerzéshez támogatásbanrészesülő ajánlatkérő esetében – a külön jogszabályban meghatározott szervekképviselőit, illetőleg személyeket.A 96. § (1) bekezdése alapján az eredményhirdetés során azajánlatkérő köteles ismertetni a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.
1
2