Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...a tárgyalás nyilvános. AKözbeszerzési Döntőbizottság indokolt végzésével a tárgyalásról vagy annak egyrészéről a nyilvánosságot kérelemre vagy hivatalból kizárhatja, ha azállamtitok, szolgálati titok, üzleti titok vagy külön törvényben meghatározottmás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Eljárás az értékelési rendszer összeállításának nyilvánvaló hibája esetén

Kérdés: Ha az ajánlatkérő, az összességében legkedvezőbb ajánlatok megítélésére szolgáló értékelési rendszer összeállításában olyan nyilvánvaló hibát vét, amelynek következtében az objektíve legkedvezőbb ajánlat kevesebb összpontszámot kap, mint a nála háromszor magasabb teljes vállalási díjat megadó ajánlattevő ajánlata, van-e lehetőség Kbt. szerinti jogorvoslatra, és amennyiben igen, milyen szabályok szerint?
Részlet a válaszából: […] ...módon értékelte a benyújtott ajánlatokat, akkor a Kbt. 316. §-aalapján a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz benyújtott jogorvoslati kérelemmellehet az ajánlatkérői értékelést megtámadni, és azzal szemben jogorvoslatotkérni. A jogorvoslati eljárás megindítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Ár-, illetve díjcsökkentés következtében irreálisan alacsony ár miatti kizárás jogszerűsége

Kérdés: Könyvvizsgálói szolgáltatás közbeszerzési eljárás keretében történő beszerzésekor az egyik könyvvizsgáló 1,6 millió forintos ajánlatot tett. Ezzel ő volt a harmadik legalkalmasabb pályázó. A bírálati szempont a legalacsonyabb ár volt. A legjobb ajánlat 780 ezer forint volt. A tárgyalás során az 1,6 millió forintot ajánló 600 ezer forintos ajánlatot tett. Írásban kértük az irreálisan alacsony ár magyarázatát – amelyben egyébként számszaki hibát vétett, ezért kizártuk. Megtámadhatná az eljárást? Nem volt módunk egy ilyen árcsökkenés esetén irreálisan alacsonynak minősíteni az árat? A szolgáltatás díja ilyen drasztikus mértékű csökkentésének indoka egyébként az volt, hogy vonzódik a művészetekhez, ezért mindenáron közalapítványunkat akarja ellenőrizni. Ez objektív?
Részlet a válaszából: […] ...vagy jogos érdekét aközbeszerzési törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagyveszélyezteti. A (2) bekezdés értelmében a kérelem a jogsértés megtörténtétőlszámított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntésesetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Szerződés teljesíthetetlensége irreálisan alacsony ár miatt

Kérdés: Mit lehet tenni, ha a helyi és speciális körülmények ismeretében látható, hogy a nyertes biztosan nem tudja majd az általa ajánlott ár alapján a közbeszerzés tárgyára irányuló megállapodást jogkövető magatartással reálisan és szakszerűen teljesíteni? Például az ajánlatban megadott óraszám ismeretében a díj jelentősen alatta marad a minimálbérnek.
Részlet a válaszából: […] ...kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét a közbeszerzési törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti.A kérelem a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében az eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül nyújtható be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.