Szerződésmódosítással kapcsolatos értelmezések

Kérdés: A közbeszerzési törvény 303. §-ával kapcsolatosan felmerülő szerződésmódosításhoz kapcsolódóan rengeteg kérdés merült fel a gyakorlat során, különösen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2006. szeptember 13. napján kiadott tájékoztatója alapján. Az első kérdésem az, hogy a módosítás során mi értelmezhető lényeges, jogos érdeksérelemnek? Azon túl, hogy ez igen szubjektív, eszmei érdeksérelem vagy a beszerzés értékéhez képest – esetleg százalékos arányban – meghatározható sérelemről is szó lehet? Van-e erre gyakorlat? A másik kérdés a témához kapcsolódva az, ha fennállnak a Kbt. 303. §-ában felsorolt konjunktív feltételek, akkor a módosítást csak a közbeszerzési értékhatár alatt lehet alkalmazni (8, illetve 15 millió forint)? Az értékhatár felett már más vonatkozó eljárást kell lefolytatni? Esetlegesen elképzelhető az értékhatárt meghaladó összegű szerződésmódosítás is? (A szabályozás nem mondja ezt ki egyértelműen, még ha az alapelvekből ez következik is.)
Részlet a válaszából: […] ...továbbításáról, szükségesetén a hivatalból történő jogorvoslati eljárás kezdeményezéséről. (Az utaltjogszabályhely értelmében a költségvetési szervek külön jogszabálybanmeghatározott felügyeleti és belső ellenőrzési rendszerében a közbeszerzéseket,illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Rendeleti szabályozás a közbeszerzésben

Kérdés: Melyek azok a területek, amelyekre a Kbt. szabályain kívül külön végrehajtási előírások is tartoznak?
Részlet a válaszából: […] ...a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet részére fizetendő, kizárólag a végrehajtással kapcsolatos költségeket fedező díj mértékét; az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott szervezeteknél az egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.
1
2