Felhívás "egyéb nyilatkozatok" csatolására

Kérdés: Mi a véleményük arról a közbeszerzési gyakorlatról, mely szerint az ajánlatkérő úgy igyekszik előre kibújni a hirdetmény és a dokumentáció közti esetleges ellentmondásból eredő felelősség alól, hogy a hirdetményben rögzíti azt, hogy "az ajánlathoz az ajánlati dokumentációban meghatározott egyéb nyilatkozatokat is csatolni kell"? Rendszeresen megtörténik, hogy erre hivatkozással olyan nyilatkozatot is bekérnek, mely sem a hirdetményben, de még a dokumentációban sem, hanem csupán a nyilatkozatminták közt szerepel. A nyilatkozatmintában – mely tételesen több területet érint – tehát van egy olyan nyilatkozatelem, melyről való nyilatkozati kötelezettség sem a hirdetményben, sem a dokumentációban nem szerepel. A nyilatkozatmintáról kimondja, hogy annak használata nem kötelező, ugyanakkor kérdésre mégis azt a tájékoztatást kapják az ajánlattevők, mint amit idéztünk. Véleményünk az, hogy a hirdetményben nem lehet általános jellegű (lásd "egyéb" nyilatkozatok) kötelezettséget megállapítani, minden nyilatkozatnak, igazolásnak konkrétnak kell lennie. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatok érdemiösszehasonlítása érdekében az ajánlatkérő köteles a közbeszerzés tárgyáravonatkozó, annak megfelelő árazatlan költségvetést az ajánlattevőkrendelkezésére bocsátani.A (3) bekezdés szerint az ajánlatkérő jogosult az ajánlatifelhívásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Kirívóan alacsony vagy magas ellenszolgáltatásra vonatkozó szabályok a gyakorlatban

Kérdés: A kirívóan alacsonynak vagy magasnak ítélt ellenszolgáltatásra vonatkozó új szabályok a gyakorlatban hogyan működnek? Folytat-e le bizonyítást az ajánlatkérő az ajánlattevő indokai vonatkozásában? Van-e jogorvoslati lehetőség, ha az ajánlatkérő elfogadja a nyilvánvalóan alaptalan indokolást?
Részlet a válaszából: […] ...és az ajánlati elemre vonatkozó adatokat köteleskérni az ajánlatkérő különösen akkor, ha az ajánlati ár alapján kalkulálhatóbérköltség nem éri el az adott ágazatban általában szokásos béreket, vagyazokat kirívóan meghaladja, illetve ha a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Közzétételi kötelezettség

Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéseket teljes terjedelmükben közzé kell tenni, illetve milyen részletességgel kell ennek a kötelezettségnek eleget tenni? Mi a helyzet akkor, ha az ajánlatkérőnek nincs honlapja?
Részlet a válaszából: […] ...mellőzhető, ha törvény, kormányrendeletvagy önkormányzati rendelet kettőszázezer forint alatti támogatási összegre -melyet adott költségvetési évben egybe kell számítani – vonatkozóan eztlehetővé teszi.Az államháztartás pénzeszközei felhasználásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Eljárásfajták a Kbt. módosítását követően

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...elő; ez az eset azonban nemalkalmazható olyan mennyiség esetén, amely megalapozza a piacképességet,illetőleg a kutatásfejlesztés költségeit fedezi;– a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagybővítése során a korábbi nyertes ajánlattevőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Szakértő kirívóan alacsony árra

Kérdés: Ha az ajánlatkérő azért nyilvánítja érvénytelennek az ajánlatot, mert az megítélése szerint kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, ezt mivel kell alátámasztania? Konkrétan: szükséges-e szakértő bevonása ilyen esetben, vagy maga az ajánlatkérő is eldöntheti a kérdést?
Részlet a válaszából: […] ...és az ajánlati elemre vonatkozó adatokat köteleskérni az ajánlatkérő különösen akkor, ha az ajánlati ár alapján kalkulálhatóbérköltség nem éri el az adott ágazatban általában szokásos béreket, vagyazokat kirívóan meghaladja, illetve ha a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.