"Elmaradt tételek" kezelése

Kérdés: Van-e különbség a megkezdett, de be nem fejezett "elmaradt tételek" elismerhetősége és a teljesen elmaradt tételek között? A megkezdett, de be nem fejezett tételeket, ha nem módosítjuk a műszaki változás miatt a szerződésünket, a pályázat ellenőrzése során a pályázati ellenőrző szerv keresni és követelni fogja rajtunk, a be nem építésük esetén pályázati pénzt fog velünk visszafizettetni. A vállalkozó azt mondja, hogy átalánydíjas szerződés esetében az elmaradt tételekkel sem szabad foglalkoznunk, és ezt nem vonhatjuk le tőle a vállalkozói díjból. Jól gondoljuk-e, hogy az elmaradt tételeket le kell vonni az átalánydíjas szerződés vállalkozói díjából, akár teljesen elmaradt tételről vagy akár megkezdett, de be nem fejezett tételről van szó? Szerződésmódosítást kívánunk kezdeményezni a műszaki változások miatt, a költségvetés megvalósíthatósága érdekében. Véleményünk szerint az elmaradt tételekkel szemben a pótmunka állítható szembe. A vállalkozó viszont az elmaradt tételekkel szemben a többletmunka tételeit szeretné kompenzálni. A felek a többletmunkát eleve kizárták a szerződésben. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] A kérdések a közbeszerzésiszerződés-módosítás mélyebb elemzését igénylik, figyelemmel arra, hogy a probléma elsősorban ezt a jogintézményt érinti. Építési beruházás esetében alapvető kérdés az átalánydíj vagy tételes elszámolás, illetve az, hogy hogyan rendelkeztek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...esetén, mely eljárások során ez az arány magasabb is lehet.A kormányrendelet 28. §-ának változása pontosítás, mely az árazott költségvetés tételeivel kapcsolatos egyeztetést a továbbiakban nem szűkíti 90 napra a szerződéskötést követően.A pontosított 28...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Fióktelepeken végzett beruházások egybeszámítása

Kérdés: Építési beruházást valósítunk meg társaságunk több fióktelephelyén ebben az évben, nemzeti rezsimben, külön-külön. Amennyiben jövőre vagy két év múlva forrás nyílik rá, tovább folytatjuk a beruházást. Ezeket a beruházásokat egybe kell számítani? A 48 hónapos egybeszámítás él fióktelepenként?
Részlet a válaszából: […] ...ne sértse meg a részekre bontás tilalmát. A másik szempont a különálló működési egység kérdése, mely saját gazdasági szervezettel, költségvetéssel rendelkezik. Ez fióktelepek esetében kevéssé szokott jellemző lenni, tehát a részekre bontás tilalma szabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...de az ezek alapjául szolgáló – a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó – részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.Önmagában az egyenértékűség igazolására benyújtott információ nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Beszerzési szabályok uniós forrásból finanszírozott projekt megvalósítása esetén

Kérdés: Be kell-e jelentkezni a Kbt. hatálya alá, ha 100 százalékban az Európai Unió által finanszírozott projektet valósítunk meg? Ha igen, szükséges-e a Kbt.-ben található ún. éves statisztikai összegezés benyújtása?
Részlet a válaszából: […] ...célt szolgáló beruházásainak támogatásából, vagy− bármely, 2015. november 1-jét megelőzően igényelt uniós, illetve hazai költségvetési forrásból származó támogatásbólvalósul meg – a)−f) pontok.Lehetőség van önkéntesen is alkalmazni a törvényt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

Egyenértékűség, helyettesíthetőség építési beruházásoknál

Kérdés: A 310/2011. kormányrendelet 26. §-ának (6) bekezdése vonatkozik-e az építési beruházás tárgyú eljárásban a beépítendő elemekre, szerkezetekre? Azaz ha a költségvetési kiírásban egyes beépítendő elemeket, szerkezeteket gyártóra, típusra, gyártmányra hivatkozva határoz meg az ajánlatkérő, a megnevezés mellett kell-e szerepeltetni a "vagy azzal egyenértékű" kifejezést? Amennyiben a fenti kérdésre igen a válasz, úgy az ajánlatkérőnek a felhívásban, a műszaki leírásban meg kell-e határoznia azt, hogy mit ért egyenértékűség alatt, meg kell-e határoznia a helyettesítő termékek paramétereit, amelyek alapján az ajánlatkérő eldöntheti az egyenértékűséget?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. kormányrendelet 26. §-ának (6) bekezdése értelmében a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Kivitelezés, tervezés, művezetés egybeszámítási kérdései

Kérdés: Négy évvel ezelőtt ajánlatot kértünk és kaptunk egy építési munka kiviteli terveinek elkészítésére és a tervezői művezetésre. Akkor a tervezés megrendelésünk alapján elkészült, kifizettük. Ebben az évben tervezzük a kivitelezést. A tervezést és a kivitelezést nem számoljuk egybe, tekintettel arra, hogy a két beszerzés között hosszabb idő eltelt. Azonban a kivitelezés költségeit a művezető díjával és a tervezői művezetéssel – véleményem szerint – egybe kell számítani. Ha viszont időben közel (például egy költségvetési évben) lenne a tervezés és a kivitelezés beszerzése, a teljes beszerzést (tervezés és kivitelezés, valamint művezetés és tervezői művezetés) egybeszámítanám. Jól gondolom-e?
Részlet a válaszából: […] ...építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. kormányrendelet szól a 12 hónapnál nem régebbi költségvetésről, de nem a kérdésben megfogalmazottak szerint, mivel itt az irány­adó költségvetés alkalmazásáról szól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.

Egybeszámítási szabály értelmezése

Kérdés: Az egybeszámítási szabály értelmezésében vannak-e előremutató jogorvoslati esetek a hatályos törvény gyakorlati alkalmazására vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...terv, vagy egyesített engedélyezési és kiviteli terv alapján, a közbeszerzés megkezdését megelőző 12 hónapnál nem régebben készült költségvetést kell irányadónak tekinteni, amely tartalmaz az építési beruházással kapcsolatban felmerülő valamennyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Ajánlat módosítása tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban meddig módosítható az ajánlat?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlat írásban történő beadására. Építési beruházás esetében azajánlati ár változásakor az azt alátámasztó árazott költségvetést is be kellnyújtani a végleges ajánlatban. Az ajánlatkérőnek a végleges ajánlatokbeadásának határidejét is meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Műszaki tartalom vízi létesítmény beszerzése esetén

Kérdés: Mit, milyen részletezettséggel (tervek, költségvetések, műszaki meghatározások stb.) tartalmazzon a vízi létesítmény megvalósítására vonatkozó közbeszerzési ajánlattételt segítő dokumentáció műszaki része?
Részlet a válaszából: […] A 162/2004. Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet)2. §-a szerint az építési beruházás koncepcióját, célját, tárgyát építészeti,műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontok figyelembevételével azajánlatkérő határozza meg, a tervezett beruházás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.
1
2