Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...esetén, mely eljárások során ez az arány magasabb is lehet.A kormányrendelet 28. §-ának változása pontosítás, mely az árazott költségvetés tételeivel kapcsolatos egyeztetést a továbbiakban nem szűkíti 90 napra a szerződéskötést követően.A pontosított 28...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Beszerzési szabályok uniós forrásból finanszírozott projekt megvalósítása esetén

Kérdés: Be kell-e jelentkezni a Kbt. hatálya alá, ha 100 százalékban az Európai Unió által finanszírozott projektet valósítunk meg? Ha igen, szükséges-e a Kbt.-ben található ún. éves statisztikai összegezés benyújtása?
Részlet a válaszából: […] ...célt szolgáló beruházásainak támogatásából, vagy− bármely, 2015. november 1-jét megelőzően igényelt uniós, illetve hazai költségvetési forrásból származó támogatásbólvalósul meg – a)−f) pontok.Lehetőség van önkéntesen is alkalmazni a törvényt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

Kbt.-változások 2015-ben

Kérdés: Nagyon sok jogszabályváltozást láttunk az év végén. A Kbt.-t milyen módon érintették a módosítások?
Részlet a válaszából: […] ...– a)-c) pontok.Hatálybalépésre vonatkozó szabályok az átmeneti rendelkezések között az alábbiak.A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 140. § (2) bekezdését azon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Egybeszámítás a Kbt. módosítását követően

Kérdés: A módosítás az egybeszámítási szabályokat jelentősen megváltoztatta: többek között ilyen az egyidejűség – amit az ajánlatkérő az éves tervhez tudott kötni – figyelmen kívül hagyása. Az ajánlatkérőnek folyamatosan kell beszerezni bizonyos árukat a tevékenysége ellátásához. Az eddigi gyakorlat szerint a szerződések lefedték a teljes időt, és nem feltétlenül naptári évre szóltak. Az egybeszámítást elvégezhetjük-e úgy, hogy a beszerzés évében összeszámoljuk valamennyi szerződés értékét az igény felmerülésétől függetlenül?
Részlet a válaszából: […] ...például az egységes tervezés és döntés. A C-574/10. számú ítéletben az Európai Bíróság úgy ítélte meg, hogy az ajánlatkérő költségvetési tervezésével összefüggő indokok nem meghatározhatók egy beszerzés funkcionális egységét illetően.A főszabály tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Közszolgáltatók az új Kbt. rendszerében

Kérdés: Mit tudunk a közszolgáltatók szabályairól? Nem is lesznek vagy csak annyi, amennyi az új törvény XIV. fejezetében olvasható?
Részlet a válaszából: […] ...sajátos közbeszerzésiszabályait, azaz a közszolgáltatókra vonatkozó részletes szabályokat;– az általa irányított vagy felügyelt költségvetési szervek,alapított közalapítványok, valamint az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetekvonatkozásában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

281/2006. Korm. rendelet 20. § (2) bekezdése szerinti értékhatár alkalmazása

Kérdés: A 281/2006. Korm. rendelet 20. §-ának (2) bekezdése szerint a 250 millió forintot meghaladó támogatással megvalósuló építési beruházás esetén a kedvezményezett köteles független mérnök nyilatkozatát is benyújtani a közreműködő szervezethez. A független mérnökkel kapcsolatos követelményeket a pályázati felhívásban rögzíteni kell. A független mérnök nyilatkozatának igazolnia kell, hogy az építés a terveknek megfelelően halad, és tartalmaznia kell a munka készültségi fokát. Kérdésem, hogy a 250 milliós értékhatárt a projekttámogatással megvalósuló részhez kell érteni, vagy a projekttámogatással megvalósuló részt nem nézve, csak az építési beruházás (vélelmezem, hogy bruttó) költségéhez kell érteni?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá akedvezményezettekre terjed ki.Az Alapok támogatásait az Áht. és a végrehajtásárólrendelkező jogszabályok, az éves költségvetési törvény és az Ámr. 26. §-aszerinti tervezési körirat előírásai szerint a forrásgazdának kellmegterveznie.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Házon belüli beszerzések a gyakorlatban

Kérdés: Házon belüli beszerzés vizsgálatához kérjük a segítségüket. Kérdésünk a Kbt. 2/A. §-a alkalmazhatóságának megítélésével kapcsolatos. Egy önkormányzat 200 millió forintot nyert uniós forrásból iskolájának felújítására és korszerűsítésére. A beruházást az általa alapított, önálló jogi személyiségű önkormányzati gazdálkodási intézményével kívánja megvalósítani. Az önkormányzat 100 százalékos tulajdonosa ennek az intézménynek, amely ellátja a többi intézmény fenntartását, karbantartását, a városüzemeltetési feladatokat, valamint kis részben vállalkozási tevékenységet is folytat. Az intézmény éves költségvetési bevételének több mint 90 százaléka a képviselő-testület által is jóváhagyott önkormányzat részére végzett feladatok, tevékenységek ellenértéke. Úgy ítéljük meg, hogy a Kbt. 2/A. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltétel teljesül, mert az egyedüli alapító önkormányzat képviselő-testülete az intézmény felett a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően is egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik. A következő kérdésekre kérjük válaszukat: 1. A megvalósítandó beruházás vonatkozásában alkalmazható-e a Kbt. 2/A. §-a, melynek értelmében a beruházás megvalósítására kötendő megállapodás a Kbt. szerint nem minősül két egymástól független fél közötti visszterhes szerződésnek, s így nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni? Válaszukban vegyék figyelembe azt a tényt is, hogy a megvalósítandó önkormányzati beruházás nem szorosan vett közfeladat, illetve közszolgáltatás. 2. Amennyiben az 1. pontban feltett kérdésünkre a válasz az, hogy a házon belüli építési beruházás megvalósítható, akkor az intézmény, amely mint helyi önkormányzati költségvetési szerv a Kbt. 22. § (1) bekezdés d) pontja alapján önmagában is ajánlatkérő, hogyan járhat el? - Ha 10 százalék (20 millió forint) fölötti a beszerzendő szolgáltatás mennyisége, le kell-e a Kbt. szabályai szerinti közbeszerzési eljárást folytatni? Ha igen, akkor a becsült érték számításánál az önkormányzati vagy az intézményi értékeket kell-e egybeszámítani? - Az építési beruházás anyagszükségletét, illetve az árubeszerzéseket – ha azok becsült értékei az egybeszámítás alapján meghaladják a közbeszerzési értékhatárt – az intézménynek közbeszerzési eljárással kell-e beszereznie?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a 2/A. §, valamint a Kbt. 29. § (2)bekezdésének h) pontjában meghatározott kizárólagos joga az annak hátteréülszolgáló közösségi jog rendelkezései alapján csak közszolgáltatási feladatraalkalmazhatók, a közvetlen szerződéskötés lehetősége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Támogatott eszközbeszerzés közbeszerzési eljárás nélkül

Kérdés: Helyesen jártunk-e el a következő esetben? Egy magánszemélyek által alapított egyesület pedagógiai intézetet működtet, amely HEFOP-pályázatot nyert, amit az Európai Unió és a magyar költségvetés 100 százalékban támogat. A pályázat keretében eszközbeszerzésre 2006 augusztusában került sor, értéke bruttó 17,8 millió forint volt. A becsült érték meghatározása után megállapítottuk, hogy az eljárást a nemzeti értékhatár alatti beszerzések szerint kellene lebonyolítanunk. Ebben az eljárásrendben azonban a Kbt. 293. §-ának b) pontja szerint eszközbeszerzésre nem kell eljárást indítani, ha az ajánlatkérő nem tartozik a törvény 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők közé, mivel csak az uniós támogatás megléte miatt került volna a beszerzés a közbeszerzés hatálya alá. A fentiek miatt a versenyszabályok betartása mellett – három ajánlat bekérése – dokumentált közbeszerzési eljárás lebonyolítása nélkül szereztük be az eszközöket. Megfelelt-e ez így a hatályos közbeszerzési törvénynek?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet;– az állam, az előző pontban meghatározott szervezetekenkívüli központi költségvetési szerv, az elkülönített állami pénzalap kezelője,a társadalombiztosítási költségvetési szerv;– az országos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.

Maradványpénzek felhasználása

Kérdés: Uniós támogatású program keretében a maradványpénzek felhasználása érdekében tervezetet készítettünk a már kifejlesztett tananyagok témaköreinek médián keresztül történő népszerűsítésére. Az igényelt támogatás összege 300 millió forint. A feladatokat szakmai szolgáltatásként tudjuk költségvetési soron tervezni. Szeretném megkérdezni, hogyan járunk el szabályosan, szükséges-e a közbeszerzési eljárás lefolytatása, amennyiben jóváhagyást nyer a tervezés?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet;– az állam, az előző pontban meghatározott szervezetekenkívüli központi költségvetési szerv, az elkülönített állami pénzalap kezelője,a társadalombiztosítási költségvetési szerv;– az országos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.

Ajánlatkérői kör kiterjesztése támogatott beszerzések esetén

Kérdés: Uniós források esetén milyen értékhatároknál, melyik rezsim szerint kell eljárni, illetve milyen támogatás esetén kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, ha a beszerző egyébként egy korlátolt felelősségű társaság?
Részlet a válaszából: […] ...során ajánlatkérésre feljogosított szervezet; az állam, valamint az előzőekben meghatározott szervezeteken kívüli központi költségvetési szerv, az elkülönített állami pénzalap kezelője, a társadalombiztosítási költségvetési szerv; az országos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.
1
2