Új egybeszámítási szabály értelmezése

Kérdés: Kérem, magyarázzák el nekem az új 18. § (2) bekezdését! Hogyan kell a továbbiakban egybeszámítani? Miben különbözik az új megközelítés a korábbiaktól?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kapcsán az alábbiakban összehasonlítjuk a két szabályozás közötti különbséget.A korábbi szabály – Kbt. 18. §-nak (1) és (2) bekezdése – értelmében:– tilos a törvény vagy a törvény Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

Egybeszámítás a Kbt. módosítását követően

Kérdés: A módosítás az egybeszámítási szabályokat jelentősen megváltoztatta: többek között ilyen az egyidejűség – amit az ajánlatkérő az éves tervhez tudott kötni – figyelmen kívül hagyása. Az ajánlatkérőnek folyamatosan kell beszerezni bizonyos árukat a tevékenysége ellátásához. Az eddigi gyakorlat szerint a szerződések lefedték a teljes időt, és nem feltétlenül naptári évre szóltak. Az egybeszámítást elvégezhetjük-e úgy, hogy a beszerzés évében összeszámoljuk valamennyi szerződés értékét az igény felmerülésétől függetlenül?
Részlet a válaszából: […] Az új szabály gyakorlatilag elveti az egybeszámítás logikáját, és a részekre bontás tilalmával új szemléletet próbál meghonosítani a hazai közbeszerzésben. Ennek lényege, hogy a cél a részekre bontás elkerülése, ha az annak érdekében történik, hogy az ajánlatkérő nem,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Pályáztatási kötelezettség fennállása

Kérdés: Karbantartási anyagok tárgyában sikertelen egyszerű, közzététel nélküli eljárást folytattunk le két alkalommal. Anyagcsoportokra kértünk részajánlatokat a közelben lévő valamennyi nagy barkácsáruháztól és kiskereskedőktől egyaránt. Atervezett beszerzési költség éves szinten 4-5 millió forint, az összes karbantartási anyagra. Az első sikertelen pályázat után megkérdeztük az érintetteket, hogy miért nem pályáztak? Kiderült, hogy nem forgalmazzák teljeskörűen az egy-egy anyagcsoportba tartozó termékeket, s tekintettel az általunk felhasznált "csekély" mennyiségre, nem is kívánnak vele foglalkozni. Továbbá a pályázat elkészítésével járó többletmunka s siker esetén a forgalomnövekedés nem áll arányban egymással. Feltételezem, azt javasolják, hirdessük meg a Közbeszerzési Értesítőben beszerzési igényünket. Ezt meg is tesszük, ám mivel a teljesítésben csak olyan pályázók vehetnek részt, akik kb. 10 km-en belül elérhetők – hiszen a karbantartásianyag-igény többsége sürgős beszerzéseket tesz szükségessé, s nem tudjuk vállalni a nagy távolsággal járó többletköltségeket, sem időben, sem szállítási kapacitásban – mi a helyzet, ha nem tudunk többszöri pályázatkiírás esetén sem sikeres eljárást lebonyolítani, meddig kell pályázni?
Részlet a válaszából: […] ...az árubeszerzéseknek vagy építési beruházásoknakvagy szolgáltatásoknak az értékét egybe kell számítani, amelyek– beszerzésére egy költségvetési évben vagy tizenkét hónapalatt – Kbt. 37. §-ának (1) bekezdése – kerül sor, és– beszerzésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Központi költségvetési szervek éves közbeszerzési terve

Kérdés: Központi költségvetési szerv esetén kell-e éves közbeszerzési tervet készíteni, vagy negyedévente elég jelezni az igényeket? Előzetes összesítő szükséges-e?
Részlet a válaszából: […] ...(1)-(4) bekezdései] megfelelően alkalmazni kell. E szerint aközbeszerzési terv készítésének kötelezettségével érintett szervezetek aköltségvetési év elején, lehetőség szerint április 15. napjáig éves összesítettközbeszerzési tervet (közbeszerzési terv)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.