5 talált cikk a gazdasági társaság , vállalkozás , kötelezettségvállalás kifejezésre

Kérdés: Amennyiben kapacitást nyújtó szervezetet veszünk igénybe egy ajánlattétel során szakértői alkalmasság igazolására, az adott szakértőnek munkaviszonyban kell-e állnia a kapacitást nyújtó szervezettel, vagy lehet közöttük megbízási jogviszony? Mi a teendő abban az esetben, ha már egy elnyert ajánlatról van szó, amiben ez a szakértő az ajánlatadáskor a kapacitást nyújtó szervezet munkavállalója volt, viszont a teljesítés során ez a munkavállaló egyéni vállalkozói formában folytatja a működését? Továbbra is a kapacitást nyújtó szervezettel (aki megbízási szerződéssel foglalkoztatja tovább a szakértőt) kell szerződésben állnia a megrendelőnek, vagy az egyéni vállalkozóval – akit be kell jelenteni, és a kizáró okok hatálya alá tartozásáról nyilatkozni?

Kérdés: A Kbt. 2014. szeptember 30-ai módosítása a 9. § kivételi körét is megváltoztatta, többek között az (5) bekezdés i) pontjával. Kérdésem az, hogy a gazdasági társaságok folyószámlahitelei és beruházási hitelei a Kbt. módosítását követően a kivételek körébe tartoznak-e? A kivételi kör ugyanis kölcsönökre vonatkozik. A kölcsön és a hitel fogalmát gyakran szinonimaként használják, viszont a két fogalom nem ugyanaz. Ehhez képest a Kbt. 9. § (5) bekezdésének i) pontja milyen esetekben alkalmazható, tartalmazza-e a hitelfelvétel, hitelszerződés körét is? Ugyanaz, vagy mennyiben érint más kört, mint a Kbt. 120. §-ának k) pontjában meghatározott kivételi kör?

Kérdés: Erőforrásként be lehet-e vonni olyan vállalatot, ahonnan eszközt bérlünk, és ezt fel is használjuk a megvalósítás során? Mi a helyzet, ha az alkalmassághoz szükséges szakembereket is így igazoljuk, illetve ők végzik a szakipari munkákat? (Például munkaerő-kölcsönző cégek alkalmazottai.) Ebben az esetben erőforrás vagy alvállalkozó?

Kérdés: A minősített ajánlattevők jegyzékére felkerüléskor van-e lehetősége a kérelmezőnek erőforrás igénybevételére?

Kérdés: A Kbt. új, 173. § (4) bekezdésének b) pontja alapján mentesülést enged a törvény a közbeszerzési eljárás alkalmazása alól, amennyiben az ajánlatkérő olyan közös vállalkozással köt szerződést, amelynek maga is tagja, feltéve, hogy a közös vállalkozást azért hozták létre, hogy az adott tevékenységet legalább három éven keresztül végezze, és feltéve, hogy a létesítő okirata kiköti, hogy a vállalkozást létrehozó ajánlatkérők legalább ugyanennyi ideig a vállalkozás tagjai maradnak. A Kbt. 173. § (4) bekezdésének b) pontjával összefüggésben kérdéseim az alábbiak: - Milyen gazdasági társasági vagy egyéb formákat kell közös vállalkozásnak tekinteni, különös tekintettel arra, hogy a holding – mint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvényben nem szabályozott, de a gazdasági kapcsolatokban jelen lévő gazdasági társulási forma –, illetőleg az elismert vállalatcsoport – mint a 2006. július 1-jétől hatályba lépő új Gt.-ben szabályozott, elkülönült jogalanyisággal nem rendelkező társulási forma – közös vállalkozásnak minősül-e? - Amennyiben a közös vállalkozás tagjai önálló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok, akkor az ajánlatkérő – aki tagja a közös vállalkozásnak – mentesülhet-e a közbeszerzési eljárás alkalmazása alól, ha a közös vállalkozás egy más tagjával köt szerződést? - A közös vállalkozást létrehozó ajánlatkérőknek azon kötelezettségvállalását, hogy legalább három évig a közös vállalkozás tagjai maradnak, a létesítő okiratnak kell tartalmaznia, vagy az uralmi szerződés, illetőleg a szindikátusi szerződés is tartalmazhatja-e azt? (Ugyanis a gazdasági tevékenység végzésére irányuló holdingtársaságok nem rendelkeznek közös alapító okirattal, csupán szindikátusi szerződéssel, illetőleg az új Gt. az elismert vállalatcsoporton belüli szerződésként az uralmi szerződést nevesíti.)