Online tárgyalástartás a koronavírusra hivatkozással

Kérdés: Koronavírus miatt van-e lehetőség a tárgyalás online formában történő megtartására?
Részlet a válaszából: […] ...a 85. § (1) bekezdés szerint, mely az alábbi rendelkezést tartalmazza.A tárgyalásos eljárás olyan, két szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelynek első, részvételi szakaszában az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Külföldi kapacitást biztosító bevonásának feltételei

Kérdés: Gyakorlati tanácsot kérek arra vonatkozóan, hogy külföldi kapacitást biztosító bevonása során mire legyek figyelemmel. A jogszabályi rendelkezéseket értem, de mit tehetek a számtalan hiánypótlás elkerülése érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...aláírási címpéldány mellett amennyiben létezik az adott országban cégkivonat, úgy az szükséges, valamint az egységes európai közbeszerzési dokumentum kitöltött formája. Ennek azért van jelentősége, mert hiába érhető el az e-Certisben az információ egy része...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Meghatalmazás kezelése közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Hogyan jár el helyesen az ajánlattevő a meghatalmazással kapcsolatban? Papíralapon kap egy meghatalmazást a cégvezetőtől, melyet két tanúval aláírnak, és csatolja mellé a meghatalmazó és a meghatalmazott aláírási címpéldányát, és ezt csatolja az iratanyaghoz, vagy a meghatalmazást mind a meghatalmazó, mind a meghatalmazott elektronikus aláírással aláírja, és csak ezt a meghatalmazást csatolja az eljárás iratanyagához? Melyik megoldással van kevesebb probléma az EKR-eljárás során, illetve melyik forma szabályos a jogszabály szerint?
Részlet a válaszából: […] ...meghatalmazás papíralapon – mely a kérdésben szerepel – megfelel az általános meghatalmazás követelményeinek. A meghatalmazás során a közbeszerzésben az EKR előtti időszakban szükség volt magára a meghatalmazásra és a cégkivonatban szereplő meghatalmazó(k)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

Megbízási szerződéssel rendelkező szakember mint alvállalkozó

Kérdés: Egyik közbeszerzési pályázatunkat a következő indokkal utasították el: az ajánlatkérő a részvételi felhívásban egyebek mellett előírta egy fő hegesztő szakmérnökkel való rendelkezést. Az ajánlatkérő szerint az általunk megjelölt szakember nem a Kbt.-ben írtaknak megfelelően került bevonásra. A részvételi felhívásban foglaltak szerint a megjelölt szakembernek a teljesítésben részt kell vennie. Részvételi jelentkezésünkben megjelölt szakember a teljesítésben megbízási jogviszonyban kíván részt venni. Ezt követően az ajánlatkérő a Kbt. 4. §-ának 2. pontját idézte (alvállalkozó meghatározása). Kifogásolta, hogy a részvételre jelentkezésben becsatolt nyilatkozatok szerint a szakembert nem jelölték meg alvállalkozóként. Az ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy az előzőekre vonatkozóan hiánypótlási felhívást küldött, melynek teljesítése során a megjelölt szakember nem került alvállalkozóként megjelölésre, és a hiánypótlásban erre vonatkozóan kért iratokat sem csatoltuk. A megbízási szerződéssel rendelkező szakemberrel napi kapcsolatban vagyunk. Munkáját – zömmel műszaki adminisztrációs munkáról van szó – akár számítógépes kapcsolaton keresztül is el tudja látni. Magánszemély, így nem lehet alvállalkozó, aki minden, az alkalmasságáról szóló iratot bemutatott a pályáztatónak, de csak mint megbízási szerződéssel rendelkező. A pályáztató a hiánypótlás keretében olyan dolgokat kért, amit nem lehet teljesíteni (aláírási címpéldányt, a szakember alvállalkozóként való megjelölését, majd nyilatkozatot más szervezetek kapacitására történő támaszkodásról). Helyesen járt el a pályáztató?
Részlet a válaszából: […] A legfontosabb, melyet már a válasz elején tisztázni kell, hogy magánszemély is gazdasági szereplőnek minősül, így lehet alvállalkozó a Kbt. értelmében, ugyanis a 4. § 9. pont szerint gazdasági szereplőnek tekintendő bármely természetes személy, jogi személy, jogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.

Alvállalkozó iratainak csatolása

Kérdés: Az alvállalkozó képviselőjének aláírási címpéldányát csatolni kell az ajánlathoz?
Részlet a válaszából: […] ...az alvállalkozó nyilatkozatra jogosult képviselőjének azonosítása céljából, akkor ez könnyebben akceptálható. Jó példa erre a Közbeszerzési Döntőbizottság D. 320/2012. számú határozata, ahogy a jogorvoslati fórum egyértelművé tette, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Nyilatkozat az ajánlattevő hatáskörén kívül eső körülményekről

Kérdés: Előírható-e, hogy az ajánlattevő nyilatkozzon arról, hogy az ajánlatában csatolt összes aláírt dokumentumot, igazolást (például pénzintézeti nyilatkozat) az adott dokumentum, igazolás aláírására jogosult személy írta-e alá? Honnan tudhatom én ezt egy pénzintézeti igazolás esetén?
Részlet a válaszából: […] ...Ennek az igénynek, hogy az ajánlatkérő hasonló feltételeket megfogalmazzon, az igazolásra vonatkozó szabályok szabnak határt. A Közbeszerzési Döntőbizottság D. 320/2012. számú határozatában például egyértelművé tette, hogy a referencia leellenőrzésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Címpéldány bekérése részteljesítések kifizetéséhez

Kérdés: Jogszerű-e az ajánlatkérő eljárása, ha minden egyes részteljesítés kifizetéséhez 30 napon belüli aláírási címpéldányt kér? (Az aláíró személye a cégkivonat szerint a szerződés tartama alatt nem változott.)
Részlet a válaszából: […] ...szerint ez attól függ, hogy a felek között megkötött közbeszerzési szerződés e kérdésben milyen rendelkezést tartalmaz. A felek közötti jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseket ugyanis a szerződés időtartama alatt a szerződésnek kell tartalmaznia, így ebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.

Aláírási címpéldány üzleti titokká minősítése

Kérdés: Lehet-e üzleti titok az aláírási címpéldány?
Részlet a válaszából: […] ...közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvénybenmeghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik. Aközbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés engedményezést kizárórendelkezése nem minősül üzleti titoknak;– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.

Üzleti titokká minősítés terjedelme, korlátai

Kérdés: Amennyiben egy ajánlattevő üzleti titoknak minősíti az egész ajánlatát (cégkivonat, aláírási címpéldány kivételével), jogosan teszi-e?
Részlet a válaszából: […] ...közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvénybenmeghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik. Aközbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés engedményezést kizárórendelkezése nem minősül üzleti titoknak.Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Igazolási mód értelmezése

Kérdés: Hogyan értelmezendő a "közjegyző által hitelesített" nyilatkozatigazolási mód a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdésében foglalt kizáró okok vonatkozásában? A közjegyző aláírási címpéldányt hitelesít, vagy egy bemutatott cégvezetői nyilatkozatot? Erre a célra külön aláírási címpéldányt, illetve aláírást kell készíteni, vagy lehetséges az általános aláírási címpéldány felhasználása is?
Részlet a válaszából: […] ...azeltiltás ideje alatt, illetőleg ha az ajánlattevő tevékenységét más bírósághasonló okból és módon jogerősen korlátozta;– közbeszerzési eljárásokban való részvételtől jogerőseneltiltották, az eltiltás ideje alatt;– egy évnél régebben lejárt adó-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.