40 cikk rendezése:
1. cikk / 40 Alvállalkozó árbevételből történő részesedésarányának változása
Kérdés: Nyilatkoztunk arról, hogy az alvállalkozó milyen arányban részesül majd az árbevételből. A szerződés teljesítésének idejére ez az arány változott – rosszul mértük fel az arányt az ajánlattételkor –, de az alvállalkozói minőséget a változás nem érintette. Mit kell tenni ebben az esetben?
2. cikk / 40 Alvállalkozók számának korlátozása egy eljáráson belül
Kérdés: Szabályozva van-e a közbeszerzésben, hogy egy eljáráson belül hány 10 százalék alatti alvállalkozót lehet alkalmazni? Az én értelmezésemben a 10 százalék alatti alvállalkozók száma korlátlan lehet, és nevesíteni őket is csak akkor kell, ha az alkalmassági megfelelőséget velük akarom igazoltatni.
3. cikk / 40 Ajánlat kiegészítése az ajánlattevő által szükségesnek tartott adattartalommal
Kérdés: Kiegészíthető-e az ajánlat az általunk szükségesnek tartott adattartalommal? Benyújthatjuk-e a kiegészítést külön dokumentumban? Hogyan kezeli ezt a kiegészítést az ajánlatkérő?
4. cikk / 40 Alvállalkozói kifizetések értelmezése
Kérdés: A Kbt. definiálja az alvállalkozó fogalmát, illetve hogy a beszerzés értékének 25 százalékát meghaladó alvállalkozó csak közös vállalkozás formájában adhat ajánlatot. A "közös vállalkozás" tagja is szerződést köt a konzorciumvezető céggel. Az lenne a kérdésem, hogy ebben az esetben a konzorciumvezető céggel szerződést kötő másik konzorciumi tag a Kbt. 305. §-a szempontjából alvállalkozónak minősül, tehát az ő kifizetései is a többi alvállalkozó kifizetései szerint történnek?
5. cikk / 40 Építési beruházások rendeleti szabályozásával kapcsolatos problémák
Kérdés: Kérdéseink az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. Korm. rendelettel kapcsolatosak, a következők szerint: a) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény esetében mi fogadható el hitelt érdemlő igazolásnak? Elfogadható-e például igazolásnak az ajánlattevő saját nyilatkozata arról, hogy az előírt összeg likvid formában rendelkezésére áll? b) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény a Kbt. 66. § (1) bekezdésének a) vagy d) pontja alapján írható elő? c) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének b) pontjával kapcsolatos kérdésünk, hogy ezen követelmény előírása mellett más, a Kbt. 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti követelmény is előírható? d) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti követelmény esetében valamennyi, a teljesítéshez szükséges munkagépet, berendezést elő kell írni? A munkagépnek, illetve a berendezésnek van-e jogszabályi definíciója? A talicska például annak minősül? e) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti követelmény esetében milyen jogszerű képzettségi-végzettségi előírást támaszthat az ajánlatkérő a vezető tisztségviselővel szemben, tekintettel arra, hogy egyetlen jogszabály sem ír elő ilyen követelményt, így az ajánlatkérő bármit ír elő, az túlzott követelménynek minősülhet?
6. cikk / 40 Alkalmassági feltételek ellentmondásossága
Kérdés: A 162/2004-es Korm. rendelet a műszaki-szakmai alkalmasság körében speciálisan előírja a teljesítésben részt vevő szakemberekről készült statisztikai létszám bemutatását, ehhez képest a Kbt. alkalmassági feltételei az elméleti időszakra vonatkoznak, semmiképpen sem a közbeszerzési eljárás eredményeként megvalósuló teljesítésre. Mi erről a véleményük? Ebben az esetben a magasabb rendű jogszabály (Kbt.) vagy a speciális jogszabály (kormányrendelet) alkalmazása a legmegfelelőbb?
7. cikk / 40 Alkalmassági feltételek közötti különbségtétel indoka
Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet módosítása kapcsán: a jogalkotó miért tett különbséget a pénzügyi alkalmasság (értékhatár 50 százalékát meghaladó becsült érték) és a műszaki alkalmasság között? Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál [például Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja] miért kell alkalmazni a műszaki alkalmasság tekintetében a 162/2004. Korm. rendelet 8/A. §-át?
8. cikk / 40 Jogszabály alkalmazása építési beruházások esetén
Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet 8/A. §-át egészében csak a közösségi értékhatár felét elérő vagy meghaladó eljárásokra kell alkalmazni, vagy ez a megszorítás csak az első bekezdésre irányadó, és a többit az egyszerű eljárásokban is alkalmazni kell?
9. cikk / 40 Résztvevői minőség korlátjai közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Ha egy közbeszerzési eljárásban nem vagyok ajánlattevő, nem teszek közös ajánlatot más ajánlattevővel, és nem vagyok erőforrást nyújtó szervezet sem, akkor lehetek-e több ajánlattevőnek egyidejűleg ugyanabban a közbeszerzési eljárásban 10 százalék feletti alvállalkozója? 2009. július 22-étől a Kbt. módosított 70. §-ának (4) bekezdése nem egyértelmű, több helyről kértem információt – jogászoktól is –, mindenki mást mond. Az április 1-jei változás szerint "...nem vehet részt egynél több ajánlattevő (közös ajánlattevő) a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójaként és erőforrást nyújtó szervezetként". Eszerint egyértelmű, hogy nem lehetek egyszerre több ajánlattevőnél ugyanabban az eljárásban 10 százalék feletti alvállalkozó. Július 22-től "...nem jelenhet meg több ajánlattevő (közös ajánlattevő) ajánlatában egyidejűleg a közbeszerzés értéknek tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóként és erőforrást nyújtó szervezetként". Nem tudni, hogy most ez is jelenti, hogy egyidejűleg nem lehetek több ajánlattevőnél 10 százalék feletti alvállalkozó, vagy azt jelenti, hogy egyszerre nem lehetek 10 százalék feletti alvállalkozó, és erőforrást nyújtó szervezet egyszerre több ajánlattevőnél?
10. cikk / 40 Felkerülés a minősített ajánlattevők jegyzékére
Kérdés: A gyakorlatban hogyan lehet felkerülni a minősített ajánlattevők jegyzékére?
