Ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége

Kérdés: Hogyan kell helyesen értelmezni a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá konkrétan milyen kötelezettséget ró ez a jogszabályhely a nyertes ajánlattevőre és az ajánlatkérőre?
Részlet a válaszából: […] ...Az ezzel kapcsolatos joggyakorlat gyökerei egészen az 1995. évi, első közbeszerzési törvényig nyúlnak vissza. Ez a jogszabály még csak a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt, és így az ajánlatban kötelezően nevesítendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Nyilatkozat nemleges tartalommal

Kérdés: Nemleges tartalommal is kell nyilatkozni – például Kbt. 40. § (1) bekezdés a) pont?
Részlet a válaszából: […] ...amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő (részvételre jelentkező) alvállalkozót kíván igénybe venni,– az ezen részek tekintetében a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat, valamint a közbeszerzésnek azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Ajánlatkérő által adott információk ellenőrzése

Kérdés: Hogyan tudom ellenőrizni az ajánlatkérő által adott információk pontosságát? Milyen alapon felelek én ezért? Előírható ez egyáltalán az ajánlattevő kötelezettségeként?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdésének b) pontja értelmében az ajánlatkérőnekaz eljárásból ki kell zárnia az olyan ajánlattevőt, aki, illetőleg akinek aközbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívántalvállalkozója vagy a számára erőforrást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Alvállalkozó cseréje 2012-ben

Kérdés: Cserélhetek-e alvállalkozót az új Kbt. alapján?
Részlet a válaszából: […] ...de cseréjére a hiánypótlás keretében sem lesz lehetőség atovábbiakban.Az új Kbt. 26. §-a értelmében, ha egy gazdasági szereplő aközbeszerzés értékének huszonöt százalékát meghaladó mértékben fog közvetlenülrészt venni a szerződés –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Projekttársaság a teljesítésben

Kérdés: Az ajánlattevő közvetlenül, vagy csak projekttársaságon keresztül teljesíthet? Vannak-e erre vonatkozó szabályok a Kbt.-ben?
Részlet a válaszából: […] Az, hogy az ajánlattevő közvetlenül vagy projekttársaságonkeresztül teljesít, két körülménytől függ:– egyrészt attól, hogy közös ajánlattevőként adott-e beajánlatot,– másrészt attól, hogy közös ajánlattétel esetére azajánlatkérő előírta-e gazdasági társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Kizáró okokkal kapcsolatos változások

Kérdés: Változtak-e a kizáró okokkal kapcsolatos előírások?
Részlet a válaszából: […] ...kizáró oknak a közbeszerzési eljárásbanvaló érvényesítését előírta, a kizáró okok fenn nem állásáról azajánlattevőnek, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékbenigénybe venni kívánt alvállalkozónak, valamint az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Kizáró okokra, alkalmasságra vonatkozó szabályok változása

Kérdés: Változtak-e a kizáró okokra, alkalmasságra és ezek igazolására vonatkozó Kbt.-beli szabályok? Ha igen, mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...§ (1) bekezdést az alábbiakszerint:"Az ajánlatkérőnek az eljárásból ki kell zárnia az olyanajánlattevőt, aki, illetőleg akinek a közbeszerzés értékének tíz százalékátmeghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója, vagy a számáraerőforrást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Kizáró okok vizsgálatának időintervalluma

Kérdés: Az ajánlatkérő – a dokumentáció szerint – a kizáró okok bekövetkezését az eljárás befejezéséig vizsgálja. Mi a helyzet, ha a kizáró ok a szerződéskötést megelőzően vagy a szerződés teljesítése ideje alatt következik be? És: mi tekinthető az eljárás befejezésének?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 63/A. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérőnem kérheti azon tények, adatok igazolását, illetve az ajánlattevőnek, aközbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívántalvállalkozójának, továbbá az erőforrást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Alkalmassági feltételek ellentmondásossága

Kérdés: A 162/2004-es Korm. rendelet a műszaki-szakmai alkalmasság körében speciálisan előírja a teljesítésben részt vevő szakemberekről készült statisztikai létszám bemutatását, ehhez képest a Kbt. alkalmassági feltételei az elméleti időszakra vonatkoznak, semmiképpen sem a közbeszerzési eljárás eredményeként megvalósuló teljesítésre. Mi erről a véleményük? Ebben az esetben a magasabb rendű jogszabály (Kbt.) vagy a speciális jogszabály (kormányrendelet) alkalmazása a legmegfelelőbb?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódó része az alábbiakszerint szól:"Az ajánlatkérő által érvényesítendő követelmények8/A. § (2) Az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének tízszázalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának műszaki,illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...érintett pénzügyi-gazdasági alkalmasságra vonatkozószabály a következő.Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékátmeghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhezszükséges pénzügyi és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.
1
2
3
4