Lejárt keretmegállapodás módosítása

Kérdés: Keretmegállapodást kötöttünk nyomdai kellékanyagok szállítására 2021. januárban. A keretmegállapodás 2023. november 30-ig tart. A mostani tervezési adatok szerint a keretmegállapodásban meghatározott mennyiség nem fog kimerülni, ezért szeretnénk a megállapodást meghosszabbítani 6 hónappal. A pénzügyi vezetőnk előzetesen jelezte, hogy miután a 2024-es költségvetési évre vonatkozó költségvetés, amelynek részét képezi a közbeszerzési terv is, csak 2024. I. negyedévben kerül majd elfogadásra, nem áll módjában a fedezetről nyilatkozni. Nyilatkozat hiányában meghosszabbítható a keretmegállapodás?
Részlet a válaszából: […] ...mellőzésével került sor. A módosítás értékét elemezve azt is megállapította, hogy az ajánlatkérő jogsértően bontotta részekre a közbeszerzés tárgyát, és jogsértően mellőzte a közbeszerzési eljárás lefolytatását. A döntés ennek megfelelően hivatkozik a 141...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.

Becsült érték meghatározása több szervezeti egységből álló ajánlatkérő esetén

Kérdés: Milyen módszert kell alkalmaznia a több szervezeti egységből álló ajánlatkérőnek a becsült érték meghatározása során? Kötve van-e a Kbt.-hez?
Részlet a válaszából: […] ...kiemeli az ajánlatkérő felelősségét a közbeszerzési eljárás megfelelő alaposságú előkészítésével kapcsolatban, ideértve a közbeszerzés tárgyának és becsült értékének pontos meghatározását is. Joggal merül fel tehát a kérdés, hogy milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Ajánlat újraszámolásának számítási hibaként kezelése

Kérdés: Az ajánlatkérő kiküldött minden ajánlattevőnek egy számítási hiba javítására vonatkozó felhívást úgy, hogy vélhetően az árazatlan költségvetésből kimaradtak sorok, és ezeket kívánta beleérteni saját számításaival alátámasztva. Hibázunk-e, ha benyújtjuk? Nem lehetnek-e ennek hátrányos következményei? Milyen formában tegyük meg a javítást? Maradjon számítási hiba, vagy inkább hiánypótlás legyen az EKR-ben eljárási cselekményként kiválasztva?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevőt annak javítására. A számítási hiba javításának az eredményét az ajánlatkérő akként állapítja meg, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve kiszámítja az összesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...szabályokat. Az ajánlatkérő arra hivatkozott, hogy amennyiben biztosított annak lehetősége, hogy az ajánlattevők részajánlatot tegyenek a közbeszerzés tárgyának egyes elemeire, az egyes részek nem minősülnek önálló közbeszerzési eljárásnak még abban az esetben sem, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Használt termék beszerzésének közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: A Kbt. 5. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti ajánlatkérő esetén, amennyiben használt árut kíván beszerezni közbeszerzési értékhatár felett, kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnia?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján a beszerzés tárgya eléri a 15 millió forint nettó értéket, így a Kbt. 5. § (1) bekezdés c) pontja alapján tartozik a törvény hatálya alá az ajánlatkérő.A Kbt. 5. § (1) bekezdésének c) pontja szerint a törvény alapján közbeszerzési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Közbeszerzési terv adattartalma és feltöltése

Kérdés: Az új közbeszerzési terv tartalma túlzottan részletes. Van-e lehetőség az eltérésre és annak más formátumban történő feltöltésére, ahol egyes sorokat összevonva adjuk meg a becsült értéket?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az ajánlatkérő a Kbt. 42. §-ának (1) bekezdése szerinti közbeszerzési terv minimális adattartalmaként az EKR-ben megadja:– a közbeszerzés tárgyát,– a közbeszerzés tervezett mennyiségét,– a közbeszerzésre irányadó eljárási rendet,– a tervezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.

Beszerzés tárgyának minősítése

Kérdés: Minek minősül az, ha az ajánlatkérő kutatás-fejlesztési szolgáltatást kíván beszerezni, méghozzá egy olyan termékhez, melyet már korábban részben kifejlesztett? Ezt milyen formában lehet besorolni?
Részlet a válaszából: […] A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény definiálja, mi minősül kutatás-fejlesztésnek. A törvény 3. §-ának 11. pontja értelmében a kutatás-fejlesztés magában foglalja az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.

Felolvasólap hiányosságának pótolhatósága

Kérdés: Az ajánlattevő ajánlatába becsatolta a felolvasólapot, továbbá a tételes árajánlatát, de a két dokumentum ellentmondásos: a felolvasólapon az ajánlattevő nettó ajánlati összárként 23 M Ft összeget adott meg, viszont a tételes árajánlatban 28 M Ft szerepel. A felolvasólapon vélhetően elírás következtében szerepel más összeg, a tételes árajánlatban számítási hiba nincs. Az eltérés miatt felvilágosításkérésre került sor. A felolvasólap és a tételes árajánlat közötti ellentmondás egy helyesen kitöltött felolvasólappal orvosolható lenne. A kérdésünk az, hogy a felolvasólap e hiányosságának pótlása – tehát a felolvasólapon helytelenül megadott teljes összeg helyes, vagyis a tételes árajánlatban szereplő összegre történő kijavítása – beleütközik-e a hatályos Kbt. 71. § (8) bekezdésének b) pontjába?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő az ajánlatban az értékelésre kiható számítási hibát észlel, annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve számítja ki az összesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Felolvasólap hiánypótoltatásának terjedelme

Kérdés: Az ajánlat 2. oldalán csatolt felolvasólapon az ajánlattevő a teljes, egyösszegű bruttó ajánlati árat tüntette fel. Az ajánlatkérő a felolvasólapon a szerződés teljesítéséért felszámított nettó díjat kérte feltüntetni. Továbbá a felolvasólapon nem szerepel az aláírás pontos dátuma, csak az évszám és a hónap. Az ajánlatkérő kéri, hogy az ajánlattevő hiánypótlás keretében nyújtsa be a felolvasólapot úgy, hogy azon a szerződés teljesítéséért felszámított nettó díjat tünteti fel, valamint az aláírás dátumát év/hónap/nap pontossággal adja meg. A felolvasólap ilyen hiánypótlását megengedi a törvény?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő az ajánlatban az értékelésre kiható számítási hibát észlel, annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve számítja ki az összesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.

Támogatott szervezet eljárásrendje

Kérdés: A Kbt. 5. §-ának (3) bekezdése alapján ajánlatkérőnek minősülő támogatott szervezet vonatkozásában a Kbt. 21. §-ának (6) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlatkérőnek a Harmadik részt alkalmazva kell eljárnia. [A Kbt. 5. §-ának (2) bekezdése alapján az ajánlatkérői minőség nem állapítható meg.] Miként kell eljárnia a fentiek figyelembevételével a támogatott szervezetnek, ha a beszerzés becsült értéke meghaladja az uniós értékhatárt? (Az adott közbeszerzés tárgya: árubeszerzés, becsült érték: 75 millió forint.) Ebben az esetben is alkalmazhatja a támogatott szervezet például a Kbt. 113. §-a szerinti, új típusú eljárást?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 5. § (3) bekezdése a kivételek rögzítése mellett közbeszerzési kötelezettséget ró a támogatott projektek kedvezményezettjeire, ha legalább huszonötmillió forint összegű támogatást kaptak az alábbiak szerint.Az 5. § (3) bekezdése értelmében a (2) bekezdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.
1
2
3
9