Ajánlattevő tájékoztatási kötelezettségének terjedelme jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Egy jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő folyamatosan tájékoztatja az egyébként az ügyben nem érdekelt szereplőket a benyújtott iratokról. Van-e joga erre az ajánlatkérőnek, illetve kiadhat-e az eljárás során minden információt a többi gazdasági szereplőnek?
Részlet a válaszából: […] ...követően a Döntőbizottság eljárásában ügyfélnek az ajánlatkérőn, a kérelmezőn, valamint a hivatalbóli kezdeményezőn kívül a közbeszerzési ügyben érdekeltek közül a részvételi szándékát az (1a) bekezdés szerint jelző és az eljárásba bevont érdekeltet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Adatvédelmi szempontok a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. 81. §-ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag azok elbírálására használhatja fel. Az adatvédelmi törvényre hivatkozva közérdekű adatként ki kell-e adni külső személynek az ajánlatokat, az elbírálás folyamatában született dokumentumokat (jegyzőkönyvek, bírálati lapok)?
Részlet a válaszából: […] ...jogorvoslati eljárás vonatkozásában akérelem törvényben meghatározott adatait, – a döntőbizottság érdemi határozatát, – a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatát ésa szerződés megkötését engedélyező végzését, adott esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

"Vesztes" ajánlattevő iratbetekintési joga

Kérdés: Kell-e iratbetekintési jogot adni az érvényes, de nem nyertes ajánlatot benyújtó ajánlattevő részére? Mi ennek a módja?
Részlet a válaszából: […] ...jogot a Döntőbizottság előtti eljárásbana Kbt. 337. §-a szabályozza (1)-(5) bekezdéseiben, a következők szerint:– a közbeszerzési ügy kérelmezője (az eljárástkezdeményező), az ellenérdekű ügyfél, továbbá ezek képviselője és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.

Ajánlatkérői iratbetekintés

Kérdés: Kötelezhet-e engem – mint ajánlatkérőt – iratbetekintésre az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 73. §-a értelmében az ajánlatkérő az érvényesajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertesajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről akérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 17.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...titok megőrzése miatt feltétlenül szükséges. A 337. § (1) és (2) bekezdése a kérdéskörben akkéntrendelkezik, hogy a közbeszerzési ügy kérelmezője (az eljárást kezdeményező),az ellenérdekű ügyfél, továbbá ezek képviselője és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Az ajánlat fogalmának értelmezése

Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
Részlet a válaszából: […] ...láthattuk – külön foglalkozik az ajánlat jogintézményével, amely különös,egy adott jogterületre vonatkozó konkrét jogszabály, tehát közbeszerzési ügybenannak rendelkezéseit kell elsődlegesen figyelembe venni – a jogalkalmazásialapelvek értelmében. Ez pedig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Iratbetekintés jogorvoslati eljárás során

Kérdés: Ki tekinthet be a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt folyamatban lévő ügy irataiba és milyen indokkal?
Részlet a válaszából: […] ...azokat a személyeket (szervezeteket) akik (amelyek) külön engedély hiányában is tanulmányozhatják a jogorvoslati eljárásban az adott közbeszerzési ügy iratait. E szerint a közbeszerzési ügy kérelmezője (azaz az eljárást kezdeményező), az ellenérdekű ügyfél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.